A VM közleménye szerint Ángyán József parlamenti képviselő nyitott kapukat dönget, amikor a helyi közösségek érdekeinek védelme érdekében földbizottságok létrehozását javasolja, hiszen erre egyértelműen utal a törvényjavaslat szövege, csakúgy mint a fiatal gazdálkodók előnyben részesítésére a földszerzésben.
A képviselő kifogásolta a kényszerhasznosítás jogintézményét is. Pedig ez más uniós országokban is létezik, és a jelenlegi törvényjavaslat szerint szigorúan törvényi alapokon nyugszik – írta a VM. Óriásbirtokok kialakulásával fenyegető állítása meghaladottá válik a törvényjavaslat tervezett módosítása alapján; ez ugyanis egyértelművé teszi, hogy a kényszerhasznosítás során a gazdálkodóhoz került föld beleszámít a birtokmaximumba – tették hozzá.
Nem juthatnak önkényesen földhöz
A kényszerhasznosításba vétel minden esetben a föld tulajdonosa, illetőleg használója által elkövetett jogsértés, legtöbbször az általa vállalt kötelezettségek megszegéséhez kötődik. A föld kényszerhasznosítása szankció jellegű, végső eszköz. Senki nem juthat önkényesen földhöz kényszerhasznosítás címén – szögezte le a szaktárca.
A jelenleg kidolgozás alatt álló egységes országos földnyilvántartó rendszernek köszönhetően a jövőben már egyértelművé válhat, hogy Magyarországon ki mekkora területet művel – közölte a Magyar Nemzet megkeresésére Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.
Az idén a költségvetés 4 milliárd forintot biztosít földvásárlásra – közölte korábban a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet. A közlemény szerint a szervezet „továbbra is a földpiac komoly szereplője kíván lenni”, ezért minden olyan esetben élni fog elővásárlási jogával, amikor a hazai föld védelme azt indokolja.
Ángyán József kifogásolta, hogy társas gazdaságok estében az 1200 hektáros birtokmaximumba nem számít bele az adott társaságnak a tagjaitól bérelt föld. Valószínűtlen, hogy az adott társaság nagy számban be tud vonni húszkilométeres körzeten belül földterülettel rendelkező tagokat. Másrészt a társaság tagja, valamint a társaság szempontjából egyaránt méltánytalan volna, ha előbbi földtulajdona beszámítana a törvényjavaslat által engedélyezni kívánt birtokmaximumba – jelezte a VM.
Összetett a rendszer
A parlamenti képviselő ugyancsak sérelmezett, a birtokmaximumnál állategységenként figyelembe vehető 2 hektáros kedvezménnyel összefüggésben a szaktárca megjegyezte: ezzel az intézkedéssel a magyar mezőgazdaság szerkezeti aránytalanságán kívánnak módosítani. Elfogadhatatlan ugyanis, hogy a mezőgazdaság bruttó termelési értékén belül az állattenyésztés részaránya már a 40 százalékot sem éri el.
A minisztérium hangsúlyozta, hogy a magyar mezőgazdaság vállalati rendszere az Európai Unión belül a legösszetettebb és legsokszínűbb: mindezek tehát nem a törvényjavaslatokkal kapcsolatos kiskapuk nyitását, hanem a valós viszonyokhoz történő szakszerű alkalmazkodást jelentik.
