Az első, 2006-ban készült, A világ 2050-ben című PwC-felmérés a világ 17 legnagyobb gazdaságát tanulmányozta: a G7-et, valamint Spanyolországot, Ausztráliát és Dél-Koreát, továbbá az E7-et (Brazília, Oroszország, India, Kína, Indonézia, Mexikó és Törökország). A 2013 során megjelent bővített tanulmány, amelynek címe A világ 2050-ben – A BRIC-országok és az őket követők: perspektívák, kihívások, lehetőségek. A tanulmány magába foglalja Vietnamot, Nigériát, Dél-Afrikát, Malajziát, Lengyelországot, Szaúd-Arábiát és Argentínát is. A felmérés kimutatta, hogy a következő négy évtized során a fejlődő gazdaságok várhatóan nagyobb ütemben növekednek majd, mint a G7-ek. A vásárlóerő-paritás alapján számított GDP átlagos növekedését tekintve látható, hogy Nigéria vezet a 2012-től 2050-ig terjedő időszakban, majd Vietnam, India, Indonézia, Malajzia, Kína, Szaúd-Arábia és Dél-Afrika követik a sorban - ismerteti a PwC.
„A globális gazdasági válság rövid távon sokkal inkább megrázta a G7 országait, mint az E7-et. Ezzel egyetemben a válság a G7-ek hosszú távú növekedési kilátásait is negatívan befolyásolta, főként azokat a gazdaságokat Európában és az Egyesült Államokban, amelyek korábban túlzottan is a magán-, valamint a közszféra hitelezésére alapozták növekedésüket” – magyarázza a közleményben John Hawksworth, a PwC vezető közgazdásza és egyben a tanulmány egyik készítője. Ez a vásárlóerő-paritást tekintve azt jelenti, hogy az E7 átveheti a gazdasági vezetést a G7-től még 2020 előtt, 2050-re pedig Kína, az USA, illetve India válhatnak a legerősebb gazdaságokká. Messze mögöttük elmaradva Brazília a negyedik helyen lesz, megelőzve Japánt. Ez idő alatt Oroszország, Mexikó és Indonézia nagyobb gazdaságokká válhatnak, mint Németország vagy az Egyesült Királyság. Törökország megelőzheti Olaszországot, és hosszú távon Nigéria is felemelkedhet a rangsorban, Vietnammal és Dél-Afrikával egyetemben.
A legnagyobb gazdaságokon túl Malajzia rendelkezik a legkecsegtetőbb hosszú távú növekedési kilátásokkal, míg Lengyelország az elkövetkezendő évtizedekben továbbra is növelheti előnyét nyugati szomszédjaival szemben. A PwC felmérése a makrogazdasági és politikai instabilitás lehetséges forrásaként például a következő tényezőket említi: magas költségvetési hiány Indiában és Brazíliában; Nigériában és Oroszországban túlzott függés a gáz- és az olajbevételektől; Kínában és más gyorsan növekvő gazdaságokban a keresetek közötti egyre nagyobb különbségek társadalmi feszültséget váltanak ki; Vietnamra pénzügyi és makrogazdasági instabilitás jellemző.
Egyre nagyobb az igény az erőforrásokra
