Rugalmas a magyar munkajogi környezet

Európai összevetésben rugalmasnak mondható a munkajogi környezet Magyarországon az elbocsátáskor felmerülő jogi kötelezettségek és a várható munkáltatói költségek tekintetében.

NT
2013. 01. 16. 17:13
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A felmérés során 25 – nem csak európai uniós – országot vizsgáltak, és megállapították, hogy a válságban a volt szocialista blokk országainak szabályozása kedvez leginkább a vállalatoknak, amelyek átszervezéssel és költségcsökkentéssel küzdenek az újbóli növekedés eléréséért – derül ki a Deloitte szerdai közleményéből.

A Deloitte és a Laga az országonként eltérő munkajogi környezeten belül a felmondási idők, valamint a végkielégítés szabályozását illető egyedi gyakorlatokat vizsgálta.

A nagyvállalatok elsősorban az adózást, az infrastruktúra szintjét, a képzett munkaerő meglétét, illetve a jogi és munkajogi környezetet vizsgálják, amikor egy országban új irodát vagy üzemet nyitnak, de ugyanilyen fontosak a felsorolt tényezők egy, már évek óta az adott országban működő vállalat hatékony működése szempontjából is – hívta fel a figyelmet a közleményben Papp Anna Katalin, a Deloitte Legal hálózathoz tartozó ügyvédi iroda ügyvédje.

A felmérés szerint Magyarországon rugalmas a szabályozás, vagyis a régióban jellemző szintnél az állam ezen a munkajogi területen kevesebb akadályt gördít a vállalkozások elé. A kutatás megerősítette továbbá, hogy Nyugat-Európa országaiban továbbra is jelentősen magasabb költségekkel jár elbocsátani egy munkavállalót, mint a Közép-Európai országokban. Az eredmények szerint Olaszországban a legdrágább elbocsátani valakit, ezt követi Belgium, Spanyolország, és az élmezőnyben van Hollandia és Norvégia is.

Az euróövezet viszontagságos helyzete miatt egyes országok – például Olaszország és Spanyolország – az elmúlt évben változtattak az elbocsátásokra vonatkozó szabályozáson, ami általában mindenhol a munkáltatói költségek csökkenését és a felmondási idő rövidülését eredményezte.

A változtatások azért váltak szükségessé, mert a korábban inkább rugalmatlan elbocsátási szabályok a kedvezőtlen gazdasági környezetben sokszor lehetetlenné tették a vállalkozások számára a hatékony szervezeti átalakításokat a költségek lefaragása érdekében – írja a Deloitte.

A felmérésben résztvevő országok 80 százalékában hasonló költségekkel kell számolnia a munkáltatónak a munkaviszony megszüntetésekor felmerülő költségeket illetően, attól függetlenül, hogy egyéni vagy gazdasági okok miatt történik a munkavállaló elbocsátása.

Kivétel Bulgária, Dánia, Lengyelország, Szlovákia és Csehország, ezekben az országokban ugyanis az elbocsátás okától függően eltérőek a költségek. A tavaly júliusban életbe lépett módosítások miatt Magyarországon tovább enyhült a helyzet: ma már nem jár végkielégítés annak, akinek a munkával kapcsolatos magatartása, vagy a nem egészségi okkal összefüggő alkalmatlansága miatt mondanak fel. A felmérésben vizsgált országok mindegyikében az életkor és a munkában töltött évek határozzák meg leginkább az elbocsátás költségeinek mértékét.

A legtöbb országban – így Magyarországon is – szigorú törvényi feltételek szerint kell eljárnia a munkáltatónak az elbocsátások során, például a felmondás indokolása tekintetében. Belgium az egyik kivétel ez alól, ott a munkáltató bármilyen indokolás nélkül felmondhatja a munkaviszonyt. A fiatalabb munkavállaló egyéni okok miatt történő elbocsátása Olaszországban a legdrágább, több mint 140 ezer eurós költséggel járhat. Magyarországon hasonló esetben átszámítva kevesebb mint 30 ezer eurót fizetne ki a munkáltató. A gazdasági okok miatt történő elbocsátás esetén az olasz munkáltató még mindig magas, 120 ezer euró körüli összeget fizetne ki, Magyarországon a költség átszámítva továbbra is 30 ezer euró alatt maradna.

Az idősebb és tapasztaltabb munkavállaló egyéni okokból történő elbocsátásának költsége Olaszországban elérheti a 325 ezer eurót, míg Magyarországon átszámítva körülbelül 70 ezer eurós költséggel számolhatna a munkáltatója. A gazdasági okok miatti, jogszerű elbocsátás esetén Olaszországban 280 ezer eurós költség is terhelheti a munkáltatót, míg Magyarországon 70 ezer euró körüli ez az összeg is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.