Több a nő, de rosszabbul keresnek

Németországban gyors ütemben növekedett a munkaerőpiacra belépő nők aránya az utóbbi években, ugyanakkor a nők továbbra is rosszabbul keresnek, mint a férfiak.

A dolgozó nők aránya 2000 és 2011 között 63 százalékról 72 százalékra emelkedett Németországban a munkaképes korúak – a 16 és 64 év közöttiek – körében. A nők foglalkoztatottsága így jóval meghaladta a 65 százalékos uniós átlagot, és megközelítette az élen járó skandináv államokat, amelyek közül Svédországban a legnagyobb, 78 százalékos a munkaviszonyban álló nők aránya.

Az IW (Institut der deutschen Wirtschaft) kutatóintézet felmérése szerint mindenekelőtt a részmunkaidőben dolgozó nők száma emelkedett. A vizsgált időszak első felében az volt a jellemző, hogy a nők kényszerből vállalnak részmunkaidős állást, 2006 óta viszont egyre inkább azért választják ezt a típusú foglalkoztatás, mert a részmunkaidős beosztás felel meg leginkább a munkavállalói igényeknek. 2011-ben már csupán 14 százalék volt azoknak a részmunkaidőben foglalkoztatott nőknek az aránya, akik teljes állást vállaltak volna, de nem találtak.

A nők átlagos bruttó órabére 25 százalékkal marad el a férfiakétól, de a különbség nem csak a nemre vezethető vissza. Befolyásolja a fizetést egyebek között a cégnél eltöltött idő, a munkatapasztalat, vagy éppen a vállalat mérete és működési területe. Mindezeket a tényezőket kiszűrve a két nem közötti különbség 11 százalék a fizetésekben – mutatta ki az IW.

A felmérés szerint minél kevesebb időt hagy ki a női munkavállaló gyerekvállalás miatt, annál kevésbé marad el a fizetése az azonos beosztásban dolgozó férfiakétól. Összesen legfeljebb 18 hónapos távollét esetén a különbség már csak 2 százalék – mondta Michael Hüther, az intézet igazgatója. Ezért is kulcskérés a bölcsődei, óvodai hálózat kiépítése – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az intézményrendszer fejlesztésével a nők karrieresélyeit is lehet javítani.

A vezető pozíciókban is emelkedik a nők aránya, de még mindig csak nagyjából 30 százalékos. A vezetőket pedig gyakran a szervezeten beül választják ki, és a nők érvényesülési esélyeit csökkenti a részmunkaidős foglalkoztatás, vagy a pályafutás megszakítása túlságosan hosszú szülési szabadsággal.

A politikának ezért a női kvóta törvénybe foglalása helyett inkább a gyermekellátó rendszer fejlesztetésére kell koncentrálni, hogy minél több nő vállalhasson teljes munkaidős állást és minél kevésbé szoruljanak ki a munkaerőpiacról a család miatt – mondta Michael Hüther.