Katasztrofális mértékben alábecsülték
A csoport az előrejelzés másik fő bizonytalansági tényezőjének tartja a Romániában és Bulgáriában élő, összesen 2,5 milliós roma lakosságot, amelynek tagjai a csütörtöki elemzés szerint hazájukban súlyos diszkriminációtól szenvednek. A szervezet szerint az előző brit kormány „katasztrofális mértékben alábecsülte” a 2004-ben EU-taggá vált közép- és kelet-európai országokból várható munkavállalók számát.
Nagy-Britannia volt a legnagyobb olyan nyugati EU-tagország, amely 2004-ben a lehetséges átmeneti létszámkorlátozásokkal nem élve, azonnal megnyitotta munkapiacát az akkor uniós taggá vált nyolc kelet-közép-európai ország, köztük Magyarország előtt.
A Munkáspárt vezette korabeli brit kormány évi 5-13 ezer betelepülővel számolt a térségből, ez az előzetes becslés azonban valóban igen óvatosnak bizonyult. A brit belügyminisztérium hivatalos adatai szerint legalább 800 ezer – a saját céget alapító egyszemélyes vállalkozóval együtt több mint egymillió – kelet-európai munkavállaló érkezett Nagy-Britanniába a bővítés óta, kétharmaduk Lengyelországból.
Nem hivatalos becslések szerint ugyanakkor a 2004-es bővítés óta Nagy-Britanniában megfordult keleti munkavállalók legalább fele már hazament, nem utolsósorban az utóbbi évek súlyos brit recessziója miatt.
Korlátozták volna a beáramlást
David Cameron konzervatív párti brit miniszterelnök már több ízben kijelentette, ha a 2004-es EU-bővítés idején a konzervatívok lettek volna kormányon, korlátozták volna a munkaerő-beáramlást az akkor felvett közép- és kelet-európai tagállamokból.
A Konzervatív Párt vezető politikusai részéről az utóbbi hónapokban olyan nyilatkozatok is elhangzottak, hogy az uniós társállamokból érkezők szabad nagy-britanniai munkavállalásának rendszerét általános felülvizsgálatnak kell alávetni.
