Az újság úgy fogalmaz: fejlődő országként Kínának még hosszú utat kell megtennie ahhoz, hogy igazi gazdasági nagyhatalommá váljék. A nemzetközi közösségnek a realitások talaján kellene maradnia, s objektíven megítélnie a kelet-ázsiai ország gazdasági fejlettségének szintjét, a túlzott elvárások a kínai és a világgazdaság fenntartható fejlődését is negatívan befolyásolhatják.
A Zsenmin Zsipao a globális gazdasági kapcsolatokért felelős kínai központ információs irodájának helyettes vezetőjét, Hszü Hong-cajt idézi, aki szerint a növekvő befektetői és fogyasztói keresletet látva teljességgel érthető a nemzetközi közösség reménye, miszerint Kína ösztönzőleg hat majd a világgazdaságra.
Kína ugyanakkor nem lesz képes kihúzni az egész világgazdaságot a válságból, s azok, akik ezt állítják, eltúlozzák Kína szerepét, s hátsó szándékkal teszik ezt – mondja Hszü. A Nyugat azért dicséri túlzottan is a kelet-ázsiai országot, mert azt reméli, az majd növeli külföldi befektetéseit, ezzel fellendítve a külpiacok gazdasági fejlődését. Kína ugyanakkor nem fog a 2009-eshez hasonló gazdasági ösztönzőcsomaggal előállni, az országnak most lassabb gazdasági növekedésre van szüksége, a növekedés minőségére és a növekedési modell átalakítására kell fókuszálnia. A nemzetközi színtéren Kína jelenleg aktív résztvevő, de nem vezető, csak saját erejének megfelelő felelősséget tud vállalni – véli Hszü.
A központi pártlap idézi a kínai kormány kutatóintézetének makrogazdasági kutatóját is. Csang Li-csün úgy fogalmaz: a határokon belül is elég a megoldatlan probléma, több mint egymilliárd kínai maga is számos nehézséggel kénytelen szembesülni.
