A lakossági jólétet három dimenzió és tíz mutató alapján mérő módszert két év alatt dolgozta ki egy parlamenti bizottság, amelynek munkájában 16 politikus és 16 szakértő vett részt. A hétfőn Berlinben bemutatott bizottsági jelentés szerint a GDP önmagában nem nyújt kellően árnyalt képet a lakosság helyzetéről, ezért az anyagi szempontok mellett társadalmi és ökológiai szempontokat is be kell vonni a vizsgálatba.
Az első az anyagi jólét elnevezésű dimenzió, amelynek feltáráshoz a GDP alakulása – vagyis abszolút értékének és a vizsgált időszakot megelőző periódusokhoz viszonyított változása – mellett nézik az államadósság alakulását is, mert ez mutatja meg, hogy mekkora az állam mozgástere. Vizsgálják továbbá a jövedelem eloszlását is, hogy láthatóvá váljanak az anyagi helyzet alapján kialakuló társadalmi rétegződés változásai.
Négy mutató
A társadalom és részvétel elnevezésű dimenzióhoz négy mutató tartozik. Az első a foglalkoztatottsági ráta, amely a bizottság szerint igen pontosan mutatja a munkaerő-piaci helyzetet, és az egységes számítási módszer révén nemzetközi összehasonlításra is alkalmat ad. A második a születéskor várható élettartam, amely az egészségügyi helyzetet mutatja; a harmadik a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, amely a társadalom képzettségi szintjének alakulását tükrözi. A negyedik mutató a Világbank által kidolgozott, úgynevezett szólásszabadsági és számonkérhetőségi indikátor, amely a politikai szabadság és az államműködés átláthatóságának szintje alapján vizsgálja a társadalom helyzetét.
A harmadik, úgynevezett ökológiai dimenzióban három mutatóval jellemzik a lakosság jólétét. Az egyik mutató az országban honos madárfajok számának alakulása, a második a szén-dioxid-, a harmadik pedig a nitrogén-kibocsátás alapján mutatja meg, hogy milyen állapotban van a természeti környezet.
Az eljárástól azt remélik, hogy sokoldalúan, de érthetően mutatja be a lakosság helyzetének alakulását. A jelentésről hétfőn szavaztak a Bundestag – a törvényhozás alsóháza – által létrehozott bizottságban. A kormányzó konzervatív–liberális koalíció és a legnagyobb ellenzéki erő, a szociáldemokrata párt képviselői egyaránt a dokumentum elfogadására szavaztak, a jelentést így várhatóan a Bundestag plénuma is elfogadja, és egyben határoz majd arról, hogy 2014-től kezdve évente el kell végezni a felmérést.
