A miniszteri biztos elmondta: február végén vagy március elején sor kerülhet az első találkozóra, amelyen szlovák oldalon is új vezetője lesz a delegációnak. Abban kell megegyezni, hogy a meglévő létesítményekkel miként lehet megvalósítani az 1977-es szerződésben megfogalmazott célokat. A magyar érdek egyértelműen a jelenleginél kedvezőbb vízmegosztás elérése, elsősorban természetvédelmi megfontolásokból, különösen a Szigetköz védelme miatt.
Székely László megjegyezte: jelenleg a folyó vízhozamának csupán 17 százalékát kapja meg az ország, holott a fele illetné meg. A magyar ajánlat már 2000-ben az volt, hogy az ország hajlandó lenne lemondani a bősi vízi erőműben megtermelt elektromos áramról és az erőműrendszerben meglévő tulajdoni hányadáról, ha Szlovákia több vizet engedne az Öreg-Duna medrébe, és tudomásul venné, hogy nem épül meg a nagymarosi duzzasztó.
A vízlépcső megépítéséről három és fél évtizede, 1977-ben kötött nemzetközi egyezményt a két ország, ám magyar oldalon a természetvédők fellépése nyomán a beruházás leállításáról döntöttek. Ezután Szlovákia folytatta a vízmű építését, elterelte a Duna vizének jelentős részét, mire Magyarország nemzetközi bírósághoz fordult. A hágai fórumon 1997-ben megszületett döntés kimondta, hogy mind a vízlépcsőszerződés felmondása, mind pedig a folyó elterelése jogtalan cselekmény volt, ezért a feleknek kártérítést kell fizetniük egymásnak. Azóta zajlanak az egyeztetések a két ország között a hágai döntés végrehajtásáról.
Az elmúlt években Szabó Marcel környezetvédelmi és nemzetközi jogász vezette a magyar tárgyalódelegációt, ám őt 2012 őszén a parlament megválasztotta az ombudsman jövő nemzedékekért felelős helyettesének. Ezt követően nevezte ki az igazságügyi tárca vezetője Székely Lászlót, aki már több mint tíz évvel ezelőtt, az első Orbán-kormány időszakában is vitte ezeket az ügyeket. Székely megbízatása fél évre, 2013. január 20-tól július 19-ig szól. Tevékenységét a közigazgatási és igazságügyi miniszter irányítja.
