időjárás 3°C Andor , András 2022. november 30.
logo

Innováció: több mint 400 milliárdot pumpálnak bele

NT
2013.02.14. 21:20

Több mint 400 milliárd forintnak megfelelő eurót pumpálnak Magyarországon az innovációba és a kutatás-fejlesztésbe, a legjobbakkal kell felvenni a a versenyt.

A következő három hónapban szélesebb konzultációt tart a minisztérium arról, hogy az innovációra és kutatás-fejlesztésre szánt forrásokat milyen fejlesztési igények és súlypontok mentén csoportosítsák. Így a korábban elfogadott Nemzeti Innovációs Stratégában is megjelenhetnek területi kutatási irányok – mondta el Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért felelős államtitkára egy fórumon.

Az uniós fejlesztési források elosztására vonatkozó kormányzati elvet ismertetve leszögezte: az elkészülő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Programban az a cél, hogy a beérkező források 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítsák.

Az innovációs stratégiát általánosan ismertetve közölte: olyan összetett támogatási rendszert érdemes kialakítani, amelyben egyaránt van adóoldali, pályázati támogatás, és szerephez jut a kockázati tőke is. Az államtitkár szerint az innovációösztönzésnek csak akkor van értelme, ha arra törekszünk, hogy felvegyük a versenyt a „legjobb szereplőkkel”. Ehhez kultúraváltás szükséges Magyarországon, hogy jobban ismerjék el a teljesítményt. A kerekasztal-beszélgetésen célként fogalmazta meg, hogy a magyarországi kutatóbázis létszáma a jelenlegi 37 ezerről 2020-ra 52 ezerre nőjön. Amennyiben ez a létszám nem bővül, az innovációt előrelendítő vállalatok beleütköznek a növekedés problémájába.

A beszélgetésen Herczog Edit európai parlamenti szocialista képviselő az innováció támogatásának fontosságát hangsúlyozva elmondta: a történelem során a válságokból háború, illetve konfliktus, vagy technológiai vívmányok útján sikerült kilábalni. „Nagyon nagy a tétje annak, hogy miként lábalunk ki a mostani válságból” – tette hozzá. Az európai kutatás-fejlesztés tekintetében a kitörés feltételének nevezte, hogy egyszerűsítsék a pályázati forrásokhoz való hozzáférést, miközben megtartják a kiválóság kritériumát.

Reich Lajos, a General Electric Healthcare magyarországi kutatás-fejlesztési központjának igazgatója a legnagyobb magyarországi kihívásnak nevezte a szakember-utánpótlás körüli bizonytalanságokat, amelyekre megoldást jelent, ha nagyobb hangsúly kerül a mérnökoktatásra. Kiemelte azt is, hogy erősíteni kell az egyetemek, vállalatok és államok közötti együttműködést.

Az üzletvezető üdvözölte, hogy a nemzetgazdasági tárca, a Nemzeti Innovációs Hivatal és a Szellemi Tulajdon Hivatala együttműködésével sikerült több mint a 60 százalékát végrehajtani azoknak a javaslatoknak, amelyeket magyarországi vállalatok fogalmaztak meg az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) munkacsoportjában. Az innováció elősegítéséhez azonban további lépésekre, így elsősorban az adminisztrációs terhek csökkentésére van szükség – jelezte.

Lám István, az innovatív, gyorsan fejlődő „gazellavállalkozás”, a Tresori Kft. ügyvezető igazgatója a beszélgetésen azt emelte ki, hogy Magyarországon számos befektető van, de kevés befektetési lehetőség. A felhőalapú technológiákhoz titkosítási megoldásokat kínáló, nemrég 380 millió forintos kockázati tőkeberuházásban részesülő társaság vezetője rámutatott: Magyarország szellemi tőkéje erős, de hiányzik az a kapocs, amely az innovációból üzletet csinál.

A következő hétéves uniós költségvetési ciklusban 480-500 milliárd forinttal több közvetlen támogatásra számíthatnak a magyar gazdák, mint a most záruló hétéves időszakban – közölte Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön, miután a Parlamentben megbeszélést folytatott a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) elnökével.

Az EU-s tárgyalások eredménye nyomán a magyar gazdáknak nincs okuk arra, hogy hátrányosan megkülönböztetettnek képzeljék magukat, „amit egyébként joggal gondoltak magukról a megelőző hét évben” – mondta a kormányfő újságíróknak a tárgyalás után, amelyen a Magosz mellett részt vett Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter és Győrffy Balázs, az agrárkamara átmeneti elnöke is.

Magyarország legnagyobb sikere, hogy a lehető legkedvezőbb pozícióba került a következő hétéves uniós költségvetési ciklusban – mondta hétfőn az Országgyűlés tavaszi ülésszakát elindító felszólalásában Orbán Viktor. 2007 és 2013 között fejenként 660 ezer forintnyi uniós forrás érkezett Magyarországra, a következő hétéves EU-költségvetési ciklusban viszont ez az összeg 712 ezer forintra nő.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.