A kiadott lakásépítési engedélyek száma is visszaesett 2012-ben: 10 600 volt, ami 15 százalékos csökkenést jelent a 2011-es adatokhoz képest. A KSH adatai szerint 2009-ben még Budapesten épült csaknem annyi lakás, mint amennyi most az egész országban összesen. A válság előtt, 2008-ban 17 ezer lakást építettek a vállalkozások, 2012-ben alig több mint 3 ezret.
A lakásépítések és az építési engedélyek száma is lassuló ütemben csökkent tavaly, 2011-ben még 39 százalékkal maradt el az épített lakások száma a megelőző évitől. A kiadott új építési engedélyek esetében 2011-ben még 28 százalékos volt a csökkenés 2010-hez képest – közölte a statisztikai hivatal.
Budapesten meredeken esett tovább a befejezett lakások száma, 2012-ben 48 százalékkal kevesebb lakást vettek használatba, mint egy évvel korábban. A megyei jogú városok átlagában 18 százalékos növekedés következett be, de az élénkülés valójában csak néhány városra korlátozódott. Csupán Szegeden és Debrecenben épült 300-nál, Kecskeméten 200-nál több lakás. A többi városban és a községekben a csökkenés átlagos mértékű volt.
Valamennyi településtípusban kevesebb új lakás építését tervezik, mint egy évvel korábban, azonban a legnagyobb mértékben, 32 százalékkal Budapesten esett vissza az új építési engedélyek száma.
2012-ben a használatba vett lakások átlagos alapterülete 107 négyzetméter volt, ez 4 négyzetméterrel több, mint korábban. A 100 négyzetméternél nagyobb alapterületű lakások aránya 42 százalékról 46 százalékra nőtt. A növekedés oka a KSH szerint az építtetői kör átrendeződése. A recesszióra a vállalkozások sokkal érzékenyebben reagálnak, ezért válság idején a saját használatra épített lakások felé tolódik el a hangsúly. Mivel ez utóbbiak alapterületei nagyobbak, mint a vállalkozások által építetteké, összességében az átlagterület nő.
A kiadott új építési engedélyek alapján 6099 lakóépület és 6142 nem lakóépület építését tervezik. A lakóépületek esetében ez 12 százalékos visszaesést, a nem lakóépületeknél 17 százalékos növekedést jelent. A nem lakóépületek közül 9 százalékkal nőtt az ipari, 18 százalékkal a mezőgazdasági épületekre kiadott engedélyek száma, ugyanakkor a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyeké 13 százalékkal csökkent.
