Orbán: Óriási a bizalom a magyar gazdaság iránt

Orbán Viktor szerint a kötvénykibocsátás eredménye bizonyítja, hogy óriási bizalom van a magyar gazdaság iránt.

A Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás ügyében Orbán Viktor azt mondta, valóban vannak olyan elemei a magyar költségvetésnek – például az új autópályadíj-rendszer és a pénztárgépek összekötése az adóhivatallal –, amelyekről az EU azt gondolja, hogy nem bizonyítható a teljesülésük. „Mi azt állítjuk, hogy természetesen működnek ezek. ( ) Bízunk magunkban, eddig is, amit vállaltunk, mindig elvégeztük” – hangsúlyozta.

A miniszterelnök igennel válaszolt arra a kérdésre, miszerint jó esélyt lát-e arra, hogy a nyáron megszűnjön a túlzottdeficit-eljárás.

A 2014–2020-as uniós költségvetési ciklusról szólva megismételte: Magyarország helytállt, mivel az elmúlt két évben olyan változásokat hajtott végre, amelyek megalapozták az országgal szembeni bizalmat, és így sikerült az érdekérvényesítés Brüsszelben, márpedig „csak az tud eredményt elérni, aki kiáll magáért”.

A növekvő agrártámogatásokkal kapcsolatban elmondta: mióta Magyarország belépett az Európai Unióba, a magyar gazdák folyamatosan kevesebb támogatást kaptak, mint a régebben csatlakozott tagállamokban élők, most azonban sikerült elérni, hogy 2014 és 2020 között Magyarország is megkapja azt, amit a nyugat-európaiak, vagyis nincs többé versenyhátrány.

Indokoltnak tartja Orbán Viktor miniszterelnök, hogy külön államtitkár foglalkozzon a felsőoktatással. A kormányfő elmondta, Balog Zoltán, az erőforrástárca vezetője kereste meg őt azzal, hogy változásokat szeretne a minisztériumában, de nem annyira személyekről van szó, hanem inkább munkaszervezésről.

Azzal kapcsolatban, hogy Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkárként folytatja munkáját, míg a felsőoktatásért Klinghammer István felel majd államtitkárként, Orbán Viktor kifejtette: jelenleg is zajlik a közoktatás, valamint a szakképzés átszervezése, és folynak a tárgyalások a felsőoktatás átalakításáról is, egy ember pedig ennyi munkát nem tud ellátni, ezért indokolt volt Balog Zoltán javaslata, hogy külön államtitkár foglalkozzon a felsőoktatással.

Szerinte az ágazat átalakításának kérdése úgy hangzik: mit kell tennie a kormánynak azért, hogy Magyarország legtehetségesebb fiataljai korszerű, vonzó, a munkaerőpiac által is elismert tudásra, ezzel együtt egy teljesebb élet lehetőségére tegyenek szert. „A diákok jövőjét állítom a középpontba” – mondta.

A hallgatói szerződés alkotmányba foglalását firtató felvetésre válaszolva közölte: az alaptörvény azt rögzíti majd, a magyar társadalomnak jogos igénye az, hogy ha felsőoktatási támogatást ad, akkor azért cserébe kapjon valamit. Szerinte ez egy helyes alkotmányos elv.

A miniszterelnök hozzátette, kormányátalakításról nem tud. „Kormányátalakításnak azt nevezzük, amikor a miniszterek csereberéje zajlik, és ilyen tervem nincs” – mondta, megjegyezve végül, hogy az államtitkárok kinevezésébe nem, vagy legfeljebb végső esetben szól bele.