„Példátlan, erkölcstelen, etikátlan” elemzést készített a jegybank

Matolcsy György „sajnálatos családi vitának” nevezte, hogy a jegybank egy olyan tanulmányt készített, amely az államadósság növekedését vetíti előre.

A kormányzati portálon közzétett videofelvétel szerint Matolcsy György „sajnálatos családi vitának” nevezte, hogy a jegybank egy olyan tanulmányt készített, amely az államadósság növekedését vetíti előre Magyarországon. A Magyar Nemzeti Bank elemzése, amelyet várhatóan a napokban publikál „példátlan, erkölcstelen, etikátlan és nagyon nagy mértékben árt a Magyar Nemzeti Bank tekintélyének, a magyar jegybanknak, a magyar pénzügyi rendszernek és Magyarországnak” – mondta a nemzetgazdasági miniszter.

„Azt gondolom, hogy egészen világos, hogy miután a vízióhoz csökkenő államadósság kell, ha valakinek az a víziója, fegyvere, hogy nő Magyarországon az államadóssága, az egyben lebeszél bennünket arról, hogy bármilyen jövőképünk legyen” – fogalmazott.

Hozzátette: „egyetlen esetben lehetséges az, hogy a jegybank ilyen előrejelzést ad a magyar államadósságra: ha azt hallották valahonnan, hogy a jelenlegi ellenzék hatalomra kerülése esetén újból megugrik Magyarország államadóssága, hiszen a mi kormányunk bizonyította, hogy a magyar államadósságot csökkenteni tudja, és a magyar költségvetés most már harmadik évben 3 százalék alatti hiánnyal zár”.

A nemzetgazdasági miniszter, aki egyben piaci szereplők szerint a jegybankelnöki pozíció legfőbb várományosa, előadásában egy „nagyon laza, elnagyolt víziót” vázolt fel a magyar és világgazdaság jövőjéről. Ennek értelmében a vállalkozás, az emberi élet, a közösségek és a kormányzás alapvető erőforrásai közül az információ, a pénz és energia nagyon olcsóvá vált, „sőt a zéró költség felé halad”.

Kifejtette: az internet és az infokommunikációs infrastruktúra által az információhoz való hozzáférés egyszerűbbé, olcsóbbá és sokszor ingyenessé vált. A pénz nagyon jelentős mértékben vált olcsóbbá, amire példa, hogy az Egyesült Államokban 0–0,25 százalék az alapkamat, sőt egyes országok negatív reál-, illetve nominális kamatot fizetnek az államkötvényekre. Az energia költségcsökkenésével kapcsolatosan Matolcsy György megjegyezte, hogy ez a folyamat ugyan még nem teljesen látszik, de számos technológiai újítás van, amely már most jelentős fordulatot okozott az energiapiacon.

A nemzetgazdasági miniszter szerint a tavasz közeledtével érdemes kicsit bizakodóbbá válni, hiszen minden válságidőszakot vagy – amint fogalmazott – pénzügyi háború éveit „béke, tavasz és napsütés” követi. Elmondta: minden háborús szakaszban megszületnek azok az innovációk, kutatás-fejlesztési eredmények, amelyek nyomán a növekedési szakasz tömeges méretűvé válik.

Matolcsy György szerint a magyar gazdaságtörténetben – az elmúlt száz év tapasztalatai nyomán – húsz év körüli ciklusok vannak, amelyek néhol jól kezdődtek, de rosszul fejeződtek be, néhol pedig fordítva zajlottak le. Példaként említette, hogy az 1970-es évek a nagy eladósodással rosszul kezdődtek, de „aztán szabadság lett a vége. Hozzátette: aztán az 1990 és 2010 közötti szakasz jól indult, hiszen Magyarország belépett a piacgazdaság és a demokrácia korszakába, de rosszul, teljes eladósodottsággal végződött, és 2010 körül egy „gazdasági, pénzügyi csőd szélén lévő országot találunk”.

A miniszter szerint a 2010–2030-as időszak „egészen cudarul indult: ne hunyjunk szemet a felett, hogy nincs növekedés, bár emelkedett a foglalkoztatás”. Leszögezte ugyanakkor, hogy ez a 20 év jól végződhet, ha megfelelő célokat kitűző víziója van az országnak.

A Magyar Nemzeti Bank visszautasítja Matolcsy a jegybankot érintő kijelentéseit és vádjait – közölte az MTI-vel az MNB sajtóosztálya. Közleményükben leszögezték, hogy a jegybank szakmai stábja „minden körülmények között a szakmai sztenderdeknek megfelelően végzi tevékenységét, előrejelzései megalapozottak és objektívek”.