Szétbombázzák az engedetlen bankokat

A brit kormány fellép azok ellen a bankok ellen, amelyek veszélybe sodorják a lakossági ügyfeleiket kockázatos befektetési ügyleteik miatt.

George Osborne a JP Morgan globális bankcsoport egyik dél-angliai kirendeltségénél tett látogatása során kijelentette: ha a bankok figyelmen kívül hagyják a két üzletág elválasztását előíró szabályozást, akkor a brit pénzügyi felügyeletnek és a pénzügyminisztériumnak joguk lesz a szabályszegő bankok „feldarabolására”.

Osborne nyomatékosan világossá tette beszédében, hogy ha a kormánynak kell ilyen esetekben közbelépnie, akkor nem csupán a lakossági és a befektetési üzletág elkülönítéséről lesz szó egyazon bankon belül, hanem az érintett pénzintézet tényleges és teljes szétválasztásáról két különálló részlegre. „Ha ez válik szükségessé, áramot vezetünk a kerítésbe” – fogalmazott a brit pénzügyminiszter.

Osborne szerint a bankokat el kell riasztani a szabályok kijátszásától. A pénzügyminiszter hozzátette: a bankok mindig meg fognak próbálkozni a szabályszegéssel, ha nincsenek érvényben olyan erőteljes intézkedések, amelyek eltántorítják őket ettől.

Osborne szerint a kerítés „áram alá helyezésének” kilátása – vagyis a lakossági és a befektetési banki üzletágak állami beavatkozással történő szétválasztásának fenyegetése – ösztönzőleg hat az ilyen magatartás kerülésére.
A bankok lakossági és befektetési üzletágának szétválasztásával kapcsolatban a kormányzó brit Konzervatív Pártnak és az ellenzéki Munkáspártnak gyakorlatilag azonos az álláspontja.

Ed Miliband, a Labour vezetője és miniszterelnök-jelöltje a párt Manchesterben rendezett tavaly őszi éves konferenciáján hasonló ultimátumot adott a brit bakoknak, kijelentve: a nagybankok vagy maguktól rendezik ezt a kérdést, olyan módon, hogy „a lakossági banki szolgáltatás ne a kaszinóüzletág egyik melléktevékenysége legyen”, vagy a következő munkáspárti kormány külön törvényt alkot majd a pénzügyi szolgáltató csoportok szétbontásáról. A Labour első embere szerint ugyanis az ország nem élhet úgy, hogy „két nemzetet alkot: az egyik a bankárok nemzete, a másik pedig mindenki másé”.