Teljesen ellehetetlenülhetnek a hazai fogalmak szerint nagygazdaságként nyilvántartott agrárcégek, amennyiben az üzemgazdálkodási törvény a Magyar Nemzet birtokába került tervezetét változatlan formában fogadja el a parlament. Az országgyűlési beterjesztés előtt álló javaslat azt a gazdaságot nevezi kisüzemnek, amelyik ötven hektárnál kisebb földterületen működik. Az e feletti birtoknagyságon gazdálkodó szervezetet ötszáz hektárig középüzemként vennék lajstromba, az ezt meghaladó, de legfeljebb 1200 hektárt művelő gazdaságokat pedig már nagyüzemnek neveznék. Ez utóbbi körrel kapcsolatban tartalmaz a jogszabálytervezet alapvető jelentőségű gazdasági korlátozásokat.
A hetvenötödik paragrafus szerint a nagyüzemek tulajdonosai a törvény hatálybalépésétől számított öt éven belül a gazdaság által használt földterület azon részét, amelyik a megengedett 1200 hektár felett van, kötelesek eladni, vagy ha bérlik, vissza kell adniuk ezt a birtokot a haszonbérbeadónak. A nagyüzemek tulajdonosai maguk dönthetnék el, hogy a művelésük alatt álló területek melyik részéről mondanak le. Amennyiben bérlet esetén az érintett felek valamilyen oknál fogva nem tudnak a jogszabályban megszabott öt éven belül megegyezni az 1200 hektár feletti területek visszaadásával kapcsolatban, úgy a még fennálló bérleti szerződések „hivatalból megszűnnek.” Emellett ha szükséges, ezen birtokok esetében elrendelhetik a kényszerhasznosítást is. Ha pedig a nagyüzem tulajdonosa a birtokában lévő 1200 hektár feletti földterületet nem kívánja eladni, úgy a törvény a gazdaságot arra kötelezné, hogy másik mezőgazdasági termelőnek adja át használatba a birtokát.
A hazai viszonyok között nagyüzemnek tekintett cégekhez hasonló gazdasági szervezeteket Európában középüzemként tartják nyilván. E gazdaságokat tekintik a mezőgazdasági fejlődés motorjainak, mivel ezek rendelkeznek megfelelő tudással és pénzügyi erővel ahhoz, hogy bevezessék és elterjesszék a fejlett technológiai megoldásokat, műszaki fejlesztéseket. A nagyobb társaságok mellett más lehetőségek is szólnak, így például az, hogy a kisebb gazdálkodók a velük kötött üzleti kapcsolatokon keresztül könnyebben szerezhetik be a termeléshez szükséges alapanyagokat.
Hazánkban szinte minden régióban több tucatnyi nagygazdaság működik. Tönkretételük eredményeként vidéki munkahelyek tízezrei szűnhetnek meg. Emellett agrárgazdasági exportunk is jelentős visszaesést szenvedne el, hiszen élelmiszer-kivitelünk jelentős része ezen cégekhez köthető.
Több lesz a támogatás
Euróban és forintban számolva is több agrártámogatást kapnak a magyar gazdálkodók az unió következő, 2014-ben kezdődő hétéves költségvetési időszakában, mint az idén végződő ciklusban – mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter kedd reggel a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. Példaként említette: 1,6 milliárd euróval nő a közvetlen kifizetések összege, ez pedig 500 milliárd forintot jelent hét év alatt a magyar gazdáknak. A számok magukért beszélnek, és a szaktárca ennek megfelelően készíti elő a kifizetéseket – fűzte hozzá. Az MTI beszámolója szerint az agrártárca vezetője emlékeztetett arra is, hogy az idén megszűnt az uniós csatlakozáskor létrejött támogatási hátrány, amely amiatt állt elő, mert 2004-ben a régi tagországokat megillető támogatások mindössze 25 százalékát vehettük igénybe, és ez csak mostanra emelkedett 100 százalékra.
