Példaként említette: 1,6 milliárd euróval nő a közvetlen kifizetések összege, ez pedig 500 milliárd forintot jelent 7 év alatt a magyar gazdáknak. A számok magukért beszélnek, és a szaktárca ennek megfelelően készíti elő a kifizetéseket – fűzte hozzá. Jelezte: a magyar gazdák az előző uniós költségvetési ciklus utolsó évében – az idén – érték el a 100 százalékos támogatás-kifizetési szintet. Ezt követően már minden évben számíthatnak rá. Így megszűnt az uniós csatlakozáskor létrejött támogatási hátrány, amely miatt 2004-ben az országot megillető támogatásnak a 25 százaléka folyt be és csak mostanra emelkedett 100 százalékra.
Vidékfejlesztésre a hazai költségvetésből 2013-ban 61 milliárd forint jut, a nemzeti támogatások összértéke ezzel a tavalyi szinten marad – mondta el Szentirmay Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) főosztályvezetője. Ezen belül az agrárkárenyhítésre fordított támogatás összege a duplájára, 8,3 milliárd forintra nő a 2011–2012-es 4 milliárd forintról – emelte ki. Az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló támogatásokra 217 milliárd forint kifizetést tervez az idén a VM. Az EU közvetlen támogatásai közül az egységes területalapú támogatásra (SAPS) az idén mintegy 70 milliárd forinttal több jut a gazdálkodóknak, ez a becslés szerint összesen 400 milliárd forint lesz – tette hozzá. Míg az ágazatnak 2012-ben 630 milliárd forint költségvetési transzfert juttattak, addig ez 2013-ban 690 milliárd forintra nő – összegezte. Hozzátette: a magyar mezőgazdaság az egyéb tételeket, köztük a Magyar Fejlesztési Bank által nyújtott kedvezményes hiteleket is beleszámítva az idén 720-730 milliárd forintot kap.
A vidékfejlesztési miniszter ugyanakkor figyelmeztetett: ahhoz, hogy a Magyarországot megillető agrártámogatások teljes mértékben lehívhatók legyenek, szükséges egy precízen működő kifizető ügynökség – a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak jól kell dolgoznia. Elmondta: a vidékfejlesztési támogatások kifizetése jól áll, nem marad benn egyetlen fillér sem a rendszerben. Ezek a támogatások a legkülönfélébb fejlesztéseket teszik lehetővé, állattartó telepek korszerűsítését, feldolgozó pontok kialakítását és különböző vidéki szolgáltatások fejlesztését.
Mintegy 160 féle agrártámogatást vehetnek majd igénybe a gazdák. Ezeknek a lehetőségeknek a kidolgozását most végzik – tette hozzá. A programok a teljes mezőgazdasági ágazatot átfogják. Példaként említette egyebek mellett a halászatot, a méhészetet, az állattartás és a növénytermesztés különböző területeit, valamint a vidéki közösségek fejlesztését. Kitért arra, hogy Magyarországon a jövőben csak földműves vásárolhat földet, vagyis az, aki élethivatás-szerűen a mezőgazdaságból él. Így a miniszter szerint a jellemző folyamat a jövőben a földterületek koncentrációja lesz a családi gazdaságoknál.
Fazekas az élelmiszer-hamisításról és az ehhez kapcsolódó mostani lóhúsbotrányról szólva kijelentette, hogy azok szigorú ellenőrzéssel elkerülhetők. Megerősítette, hogy az elmúlt években Magyarországon a szaktárca szigorította egyebek közt az importtermékek ellenőrzését – és nem volt ilyen hasonló botrány. Kiemelte, hogy ezen a területen szükséges a feldolgozók fegyelmezettsége: a vásárlók csak úgy tudnak tájékozódni, ha az árun pontos jelölés mutatja, honnan származik a termék. Magyarország az unióban azok közé az államok közé tartozik, amelyek fontosnak tartják a pontos eredetmegjelölést – hangsúlyozta a miniszter.
– Mivel legtöbbünket érinteni fogja az új földtörvény, nem meglepő, hogy szinte minden polgár részéről felfokozott érdeklődés mutatkozik a készülő jogszabály iránt – mondta el a Magyar Nemzetnek adott keddi interjújában Fazekas Sándor. A vidékfejlesztési miniszter meglátása szerint a készülő üzemgazdálkodási törvény a spekulánsok termőföldtől való távol tartását is elősegíti majd. Mint mondta, a közeljövőben a családi gazdaságok érdekében az adótörvényeket is módosítani fogják. A hiedelmekkel ellentétben – világított rá – az integrált gazdaságszervezési jogszabály nem a nagyüzemeket, hanem éppen ellenkezőleg, a háztáji és kistermelőket fogja segíteni.
