A Népszabadság szerdai számában ismerteti: a bankok hozzákezdtek a devizahiteleseknek szánt újabb mentőcsomag kidolgozásához. A komplex javaslatot a tervek szerint egy héten belül bemutatják a kormánynak, és az elképzelés véglegesítése után, várhatóan néhány hónapon belül akár el is indulhat a program. A bankok most az olyan adósok helyzetére keresnek megoldást, akik már legalább 90 napja nem tudják fizetni jelzálogkölcsönük törlesztőrészletét – jelenleg mintegy 110 ezer ilyen devizahiteles van. Az adósok egy részén a Nemzeti Eszközkezelő segíthet majd lakásuk megvásárlásával, ám 70-80 ezren e programba nem férnek bele, mert nem felelnek meg a szociális rászorultsági feltételeknek – az ő számukra kínálnának kiutat a pénzintézetek.
A lap úgy tudja, a most összeálló javaslat szerint az egyik lehetőség a forintosítás: a pénzintézetek a fennálló tartozást a jelenlegi árfolyamon átváltanák forintra, majd az összeg egy részét elengednék, így csökkentve a törlesztőrészletet. A másik opció, hogy az adós marad a devizahitelben, de a késedelmes tartozásának részleges elengedésével alkalmassá tennék arra, hogy élhessen az árfolyamgát adta lehetőséggel, azt ugyanis csak azok kérhetik, akiknek nincs 90 napot meghaladó tartozásuk. Ezeket a főbb lehetőségeket finomítanák, ötvöznék a bankok a korábban otthonvédelmi kamattámogatás néven futó programmal: bizonyos szociális feltételek esetén, illetve ha az adós a lakását kisebb, olcsóbb ingatlanra cseréli, állami támogatást kaphat hitele törlesztéséhez. A bankok segítséget nyújtanának ügyfeleiknek meglévő otthonuk eladásához, illetve az új lakás megvásárlásához is.
A Fidesz és országgyűlési frakciója továbbra is támogat minden olyan javaslatot, amely végleges és biztonságos megoldást nyújt a devizahitelesek problémájára, ennek érdekében az eddigi intézkedések mellett újabb segítséget kínál az érintett családoknak – ezt már Selmeczi Gabriella, a nagyobbik kormánypárt szóvivője mondta március 9-én tartott sajtótájékoztatóján.
Közlése szerint több mint 133 ezer devizahiteles család élt az árfolyamgáttal, 170 ezren pedig a kedvezményes végtörlesztés lehetőségével. A Nemzeti Eszközkezelő programjának keretében 600 lakást vásároltak meg, és így a családok saját otthonukban maradhattak, hitelük törlesztőrészleténél lényegesen alacsonyabb bérleti díj fejében. Ugyanebben a programban idén tízezer embernek nyújthatnak még segítséget. A legrosszabb helyzetbe került embereknek az ócsai szociális családiház-építési program nyújthat segítséget – sorolta. A Fidesz szóvivője elmondta, hogy a devizahitelesek segítése érdekében pénzügyi biztost neveztek ki, és az első Orbán-kormány idején már létező, a szocialista kormányok által megszüntetett kamattámogatási kedvezményt újra bevezetik, visszaállítják és bővítik a gyermekek után járó úgynevezett szocpolkedvezményeket.
Selmeczi Gabriella szerint a családi adókedvezmény bevezetése és a rezsicsökkentés is nagy segítség a bajba került családoknak. A segítség kiterjesztése érdekében jelenleg is folynak a tárgyalások a bankszövetséggel, és az önkormányzatokkal egyeztetve az önkormányzati bérlakások szociális alapú bérlésének lehetőségével további megoldások kialakításán is dolgoznak.
A kormánypárti politikus azt mondta: a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása csak ideiglenes megoldás, végleges és biztonságos megoldást akarnak teremteni, így kvótarendszer bevezetésével lassítanák és gátolnák az otthonok elárverezését, de akár a devizahitelek forintosításának ötletére is nyitottak.
Február 27-én kezdődtek meg a tárgyalások a devizahitelesek problémájának rendezéséről, majd a háromoldalú szakmai tárgyalás március 5-i fordulóját a Magyar Bankszövetség kérésére elhalasztották.
Doubravszky György, a pénzügyi jogok biztosa korábban azt mondta, bízik abban, hogy őszre az egész eljárás lezajlik.
A kormány számít az önkormányzatokra azoknak a devizahiteleseknek a megsegítésében, akiket a kilakoltatás veszélye fenyeget – mondta az Emmi szociális államtitkára. Soltész Miklós szerint megoldás lehet az érintettek számára az önkormányzati lakások szociális alapú bérlésének lehetősége.
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke szerint hivatali ideje alatt az MNB aktívabban is felléphetett volna a devizahitelezés terjedése ellen, bár szerinte más eszközük nem nagyon volt, mint a szavuk.