A magyar kormányfő kiemelte: míg az arab világ a jövőben fel fog értékelődni, és növekszik a világgazdaságban játszott szerepe, addig Európát az a veszély fenyegeti, hogy csökkenni fog a súlya, ha nem változtat.
Magyarországot a kormánya az elmúlt három évben jelentősen átalakította, és Európa legversenyképesebb országává tette, ami a következő években meghozza majd az eredményeket – fejtette ki Orbán Viktor. Hozzáfűzte: ezért itt az idő, hogy a magyar és a jordániai üzletemberek az eddiginél szorosabb kapcsolatokat építsenek ki.
Magyarország keresi a jordánok partnerségét a mezőgazdaságban, az energiaszektorban, a vízgazdálkodásban és az orvosi technika területén – sorolta. Tájékoztatott egyúttal arról, hogy hétfői ammáni tárgyalásai során megszületett az a megállapodás, amelynek nyomán létrejöhet a két ország közötti gazdasági vegyes bizottság. Ez a testület a legmagasabb kormányzati szinten fogja majd össze a magyar–jordán együttműködést.
Orbán Viktor beszédében hangsúlyozta azt is: a magyarok nagyra értékelik Jordánia teljesítményét, különös tekintettel a térségben betöltött stabilizáló szerepére. Ezzel összefüggésben a miniszterelnök kitért az arab világban zajló átalakulásokra és kifejtette, a politikai reformok csak akkor lehetnek eredményesek, ha gazdasági sikerekkel párosulnak. Ellenkező esetben az emberek elégedetlenek lesznek, fellázadnak, nem fogadják el az új rendszert, és az eredetinél is rosszabb lesz a helyzet. Ezért Európa főként azzal tudja segíteni az arab világ átalakulását, ha mélyíti a régióval a gazdasági együttműködést – magyarázta.
Ennek jegyében Orbán Viktor biztosította jordán partnerét: Magyarország támogatja, hogy olyan európai uniós döntések szülessenek, amelyek segítik Jordánia üzleti lehetőségeit a közösségben. Addig is, „amíg a többi európai ország nem tér jobb belátásra” Magyarország örömmel fogadja a jordán üzletembereket – mondta a miniszterelnök.
Abdalláh Enszúr jordán miniszterelnök az üzleti fórumon elmondott beszédében a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését sürgette, amihez országa minden segítséget kész megadni, ugyanis ma elmarad a lehetőségektől a gazdasági együttműködés mértéke Magyarország és Jordánia között. Megjegyezte továbbá, hogy az Európai Unióba irányuló jordán export jóval kisebb mértékű az európai importnál, ezért a kormányfő azt kérte magyar kollégájától, segítsen abban, hogy a jordán magánszektor megjelenhessen az EU-ban, és könnyítsék a jordán áruk bejutását Európába.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a tanácskozáson felhívta a figyelmet: a magyar gazdaságnak számos olyan adottsága van, amely alkalmassá teszi arra, hogy Jordánia térségébe szállítson. Jelezte, az MKIK kész arra, hogy támogassa a két ország közötti üzleti kapcsolatokat.
Jó együttműködési lehetőséget lát Magyarország és Jordánia között a két ország miniszterelnöke, Orbán Viktor és Abdalláh Enszúr. „Ha a jordániai befektetők Magyarországot választják, nemcsak Magyarországra jönnek, hanem a gazdaságilag ígéretes Közép-Európába is, amely a jövőben az Európai Unió növekedési motorja lesz” – mondta Orbán Viktor hétfő délelőtti ammáni sajtótájékoztatóján, miután hivatalos jordániai látogatása során tárgyalt az ország miniszterelnökével. A két kormány képviselői a tájékoztató előtt gazdasági, oktatási és energetikai együttműködésről írtak alá megállapodást.
Az Orbán Viktor miniszterelnök vezette magyar küldöttséget 40 tagú üzleti delegáció kísérte Jordániába. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) segítségével összeállított üzleti küldöttségben jelen voltak az élelmiszeripar, a környezetvédelem, a megújuló energia, a vízgazdálkodás, az elektronika, a gép-, a fém- és az építőipar, az orvostechnika, a járműipar, a nyomdaipar, az idegenforgalom, a pénzügyi és szolgáltatási szektor, a szállítmányozás, valamint az ékszerészet képviselői.
A HITA az MTI-t arról tájékoztatta, hogy Jordánia hosszú évek óta fontos exportpiaca Magyarországnak az arab régióban. „Az elmúlt években kivitelünk kevésbé volt intenzív, azonban így is rendre többletet mutatott az országgal szembeni egyenlegünk" – írták közleményükben, hozzátéve, hogy az agráripar mellett az élelmiszer-feldolgozás, a turizmus, a megújuló energia, a környezetvédelem, a vízügy, az építő- és a gépipar lehet a területe a jövőbeni ígéretes együttműködésnek.
A jelenlegi magyar külgazdasági stratégiának fontos része a keleti nyitás, amelynek jelentős állomása volt a tavaly novemberi arab–magyar gazdasági fórum Budapesten – emlékeztetett a külgazdasági hivatal.
