A fejlesztés két ütemének összértéke 2015-re eléri a 30 milliárd forintot. Az idén nyáron átadandó első épületbe, amelynek építése 2011-ben kezdődött, a Robert Bosch Kft. és a Bosch Rexroth Kft. összesen több mint 350 fejlesztő, értékesítő és adminisztrációs területen dolgozó munkatársa költözik.
Varga Mihály kiemelte: a kormány számára a legfontosabb cél a kiszámítható gazdaságpolitika megteremtése, a foglalkoztatás és a beruházások növelése. Elmondta, hogy a magyar gazdaság növekedésében az elmúlt tíz évben jelentős részt vállaltak a külföldi vállalkozások, azon belül pedig kiemelt partnerek a német befektetők.
A miniszter kifejtette, hogy a munkahelyteremtés csak sikeres vállalkozásokon, fejlesztéseken keresztül valósulhat meg. A már itt lévő vállalatok példája bizonyíthatja a hazánkban befektetést tervező cégek számára, hogy érdemes Magyarországra jönni, ahol versenyképes adórendszer és az állami támogatások kiépült rendszere segíti őket. Varga Mihály elmondta, hogy a külgazdaság a magyar gazdaság egyik sikerágazata, a meghatározó szerep a külföldi befektetőké, első helyen pedig a német cégeké. Magyarországon minden hatodik munkahely a magánszektorban közvetve vagy közvetlenül összefüggésben van német beruházók vállalkozásaival.
A külgazdasági stratégiában a további ösztönzés játssza a főszerepet, és kiemelt jelentőségű az elektronika, a járműipar mint a magyar gazdaság húzóágazatai, ezeken belül pedig kulcsfontosságú a kutatás, a fejlesztés és az innováció (k+f+i) – vélekedett Varga Mihály.
Utóbbiban fontos a Magyarországra települt cégek – így például az Audi, az Opel vagy épp a Suzuki – szerepe, amelyek a beszállítói kapcsolatokon keresztül jelentős mértékben segítik a magyar gazdaság növekedését. A Bosch magyarországi cége kiemelt partnere, beszállítója ennek az ágazatnak, ezért is fordít a kormány kiemelt figyelmet a társaság magyarországi működésére.
A kutatási és innovációs versenyben nemzetközi együttműködésekkel lehet eredményeket elérni, ezért kiemelkedő a Robert Bosch k+f-beruházása Magyarországon. Varga Mihály emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió Horizont 2020 nevű keretprogramja a 2014 és 2020 közötti időszakra célul tűzte ki, hogy az ipari technológiák fejlesztésén, a kutatás és innováció keretbe foglalásán keresztül a piacra vitt eredményekre kell fókuszálni, így 2014-től jelentősen nőni fognak a k+f+i-re fordítható uniós források.
A pénteki alapkőletétel is jól példázza a kabinet eredményes befektetéspolitikáját, amelynek alapja a bizalom és a párbeszéd, célja pedig, hogy a már hazánkban letelepedett vállalkozások sikeresen működjenek és új munkahelyek jöjjenek létre. A kormány a jövőben is arra törekszik, hogy a Boschsal kialakított jó kapcsolat folytatódjon, és eredményt hozzon a Robert Boschnak és az ott dolgozóknak.
Javier González Pareja, a magyarországi Bosch-csoport vezetője az alapkőletétel előtt kiemelte: a mára már mintegy 850 mérnököt foglalkoztató budapesti kutatás-fejlesztési központ beruházása stratégiai fontosságú, és azt jelzi, hogy a Bosch hosszú távon, ismét elkötelezte magát a magyarországi jelenlét mellett. Szólt arról is, hogy a fejlesztés második részének építkezése várhatóan 2015-ben zárul, s a jelenleg bérleményben működő, létszámban addig is folyamatosan bővülő, kutatás-fejlesztéssel foglalkozó többi osztálynak ad majd helyet.
A Bosch-csoport vezetője azt is elmondta, hogy a második ütemet szánják a gépjármű-technológiai fejlesztések innovációs bázisának, és tervek szerint az itt dolgozó mérnökök száma hamarosan meghaladja az ezret.
A Bosch 1989 óta van jelen Magyarországon, jelenleg tíz leányvállalata van. 2012 elején 8000 munkatársat foglalkoztatott az országban, a 2011-es üzleti évben a magyarországi forgalma 134 milliárd forint volt.
