A fejlesztés két ütemének összértéke 2015-re eléri a 30 milliárd forintot. Az idén nyáron átadandó első épületbe, amelynek építése 2011-ben kezdődött, a Robert Bosch Kft. és a Bosch Rexroth Kft. összesen több mint 350 fejlesztő, értékesítő és adminisztrációs területen dolgozó munkatársa költözik.
Varga Mihály kiemelte: a kormány számára a legfontosabb cél a kiszámítható gazdaságpolitika megteremtése, a foglalkoztatás és a beruházások növelése. Elmondta, hogy a magyar gazdaság növekedésében az elmúlt tíz évben jelentős részt vállaltak a külföldi vállalkozások, azon belül pedig kiemelt partnerek a német befektetők.
A miniszter kifejtette, hogy a munkahelyteremtés csak sikeres vállalkozásokon, fejlesztéseken keresztül valósulhat meg. A már itt lévő vállalatok példája bizonyíthatja a hazánkban befektetést tervező cégek számára, hogy érdemes Magyarországra jönni, ahol versenyképes adórendszer és az állami támogatások kiépült rendszere segíti őket. Varga Mihály elmondta, hogy a külgazdaság a magyar gazdaság egyik sikerágazata, a meghatározó szerep a külföldi befektetőké, első helyen pedig a német cégeké. Magyarországon minden hatodik munkahely a magánszektorban közvetve vagy közvetlenül összefüggésben van német beruházók vállalkozásaival.
A külgazdasági stratégiában a további ösztönzés játssza a főszerepet, és kiemelt jelentőségű az elektronika, a járműipar mint a magyar gazdaság húzóágazatai, ezeken belül pedig kulcsfontosságú a kutatás, a fejlesztés és az innováció (k+f+i) – vélekedett Varga Mihály.
Utóbbiban fontos a Magyarországra települt cégek – így például az Audi, az Opel vagy épp a Suzuki – szerepe, amelyek a beszállítói kapcsolatokon keresztül jelentős mértékben segítik a magyar gazdaság növekedését. A Bosch magyarországi cége kiemelt partnere, beszállítója ennek az ágazatnak, ezért is fordít a kormány kiemelt figyelmet a társaság magyarországi működésére.
A kutatási és innovációs versenyben nemzetközi együttműködésekkel lehet eredményeket elérni, ezért kiemelkedő a Robert Bosch k+f-beruházása Magyarországon. Varga Mihály emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió Horizont 2020 nevű keretprogramja a 2014 és 2020 közötti időszakra célul tűzte ki, hogy az ipari technológiák fejlesztésén, a kutatás és innováció keretbe foglalásán keresztül a piacra vitt eredményekre kell fókuszálni, így 2014-től jelentősen nőni fognak a k+f+i-re fordítható uniós források.
