Tovább javult a foglalkoztatottság

Tovább növekedett a foglalkoztatottak összlétszáma az előző év azonos időszakához képest. Elemzők szerint a foglalkoztatottság bővülhet, de a munkanélküliség nem csökken idén.

KG
2013. 04. 26. 10:05
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A 15–74 év közötti foglalkoztatottak száma 3,818 millió főre emelkedett, így a foglalkoztatási ráta 50 százalékra nőtt. A 2013. január–márciusi időszakban a 15–64 évesek körében a foglalkoztatottak száma az egy évvel ezelőtti 3,756 millióról 3,787 millióra, azaz 31 ezer fővel bővült – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A munkanélküliek száma az első negyedévben 509 ezer, a munkanélküliségi ráta a 15–74 éves korosztályban 11,8 százalék volt.

Nem várható a munkanélküliség csökkenése ebben az évben, a foglalkoztatottság viszont bővülhet, bár ennek mértékéről megoszlik az MTI által megkérdezett elemzők véleménye. Az NGM szerint már látszik a kormány munkahelyvédelmi és foglalkoztatást elősegítő intézkedéseinek hatása.

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője arra hívta fel a figyelmet: a foglalkoztatottságban 26 ezer fős bővülés volt az első negyedévben az egy évvel korábbihoz képest, ugyanakkor a munkanélküliek száma is emelkedett. Az elemző szerint az mindenképpen pozitív, hogy tovább nőtt a munkaerőpiacon megjelenők aránya. Magyarországon komoly probléma, hogy alacsony a munkaerő-piaci részvétel, tette hozzá. Árnyoldala a folyamatnak a munkanélküliek létszámának növekedése – fogalmazott. Kiemelte, a fiatal, 15–24 éves korosztályban a munkanélküliségi ráta már 30 százalék fölött van, a létszám több mint 13 ezer fővel emelkedett. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a felsőoktatásban a létszám lecsökkent, így a fiatalok munkanélküliként regisztrálva megjelentek a munkaerőpiacon.

A munkanélküliek létszáma akkor csökkenhetne, ha érdemben beindulna a gazdasági növekedés. Ez azonban Árokszállási szerint ebben az évben még kétséges, idén nulla közeli növekedés várható, emiatt a munkanélküliségi ráta valószínűleg nem fog csökkenni. A szakember szerint a foglalkoztatottság kissé emelkedhet idén, de nem jelentős mértékben. A közmunkaprogram hatása kevésbé jelenik meg ebben az évben, a nagy növekedés tavaly volt – mutatott rá.

Suppan Gergely, a TakarékBank szenior elemzője szerint a szezonális hatások, valamint a közmunkaprogramok növekedése miatt a következő hónapokban nagymértékben emelkedik a foglalkoztatás, míg lassabb mértékben csökkenhet a munkanélküliség. A nyár végére 10,3 százalékig süllyedhet a munkanélküliségi ráta – közölte.

A magyarországi álláskeresők létszáma 13-14 ezerrel csökkent márciusban februárhoz képest, az előző év azonos időszakával összehasonlítva ugyanakkor 24-25 ezerrel nőtt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének becslése szerint.

 

Az élvonalba tartozik hazánk Európában a foglalkoztatás növekedésében. Ez a kormány foglalkoztatáspolitikájának köszönhető – mondta Czomba Sándor.

 

Februárban 10,9 százalékra emelkedett a munkanélküliség az Európai Unió 27 tagállamában a januári 10,8 százalékról, míg az euróövezetben változatlanul a munkaképes lakosság 12 százaléka volt állás nélkül a szezonálisan kiigazított adatok szerint.

A fokozatosan javuló növekedési kilátások hatására az elemző szerint az év második felétől javulhatnak a foglalkoztatási kilátások a versenyszférában is. Suppan idén összességében a tavalyival egyező, 10,9 százalékos átlagos munkanélküliségre számít, amely a jövő évben 10,7 százalékra csökkenhet.

A KSH legfrissebb munkaerő-piaci statisztikája alapján a 15–74 év közötti foglalkoztatottak létszáma az előző időszakban mért 0,6 százalékot meghaladó mértékben, 0,7 százalékkal, vagyis 26 ezer fővel emelkedett éves összehasonlításban. A 15–64 éves korosztályban a foglalkoztatási ráta az előző év azonos időszakában mért 55,7-ről 56,6 százalékra emelkedett, ami 0,9 százalékpontos bővülésnek felel meg.

A foglalkoztatás nemek szerinti alakulását tekintve, a 15–64 év közötti férfiak foglalkoztatási rátája az előző év azonos időszakához képest 0,7 százalékponttal, 61,5 százalékra nőtt, míg a nők rátája az előző időszakit meghaladó, 1 százalékpontos növekedést mutat: 51,8 százalék. A 15–64 éves férfinépességből 2,021 millióan ezren voltak foglalkoztatottak, a nők esetében a foglalkoztatottak száma 22 ezerrel, 1,7655 millió főre bővült.

A 15–24 éves korcsoport foglakoztatási rátája egy év alatt 0,8 százalékponttal, 18,3 százalékra emelkedett, 210 ezren voltak foglalkoztatottak a korcsoportban. A foglalkoztatottsági ráta a legjobb munkavállalási korúak (25–54 év) esetében 0,3 százalékponttal, az 55–64 évesek körében 1,8 százalékponttal javult. Mindenképp pozitívum, hogy a 15–64 évesek foglalkoztatási rátája – Nyugat-Dunántúl és Észak-Alföld kivételével – mindegyik régióban emelkedett.

Fidesz: jobban teljesít Magyarország

A foglalkoztatás területén is jobban teljesít Magyarország – így értékelte a Fidesz szóvivője a KSH pénteki adatait. Az adatok azt bizonyítják, hogy a kormánytöbbség jó útra lépett, amikor kinyilvánította, hogy Magyarország munkából épülhet fel, és mindenkinek munkát kell biztosítani, aki tud és akar dolgozni – mondta Zsigó Róbert budapesti sajtótájékoztatóján. Rámutatott, külön figyelmet fordítanak arra, hogy a nők és a fiatalok közül minél többen tudjanak dolgozni. A szóvivő hozzáfűzte ugyanakkor, hogy még sok tennivalójuk van, hiszen több olyan térsége is van az országnak, ahol súlyos a munkaügyi helyzet. A szóvivő egyúttal bírálta Bajnai Gordon volt miniszterelnököt, amiért csütörtöki gyulai látogatása alkalmával nem írta alá a Fidesz gyűjtőívét. Mint fogalmazott, „Bajnai Gordon világában a rezsicsökkentés hazugság”.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.