A szaktárca vezetője úgy fogalmazott, hogy a geotermikus energia költséghatékony, megbízható, fenntartható, környezetbarát, és felhasználása révén jelentősen csökken a szén-dioxid-kibocsátás. A Nemzeti Energiastratégia egyik fő célja, hogy a jelenlegi 8-9 százalékról 2030-ig 20 százalékra bővüljön a megújuló energia felhasználása – tette hozzá Németh Lászlóné, aki arról is szólt, hogy a projekt elkészültével jelentősen csökken Miskolc fűtőművének földgáz-felhasználása és károsanyag-kibocsátása, mérséklődik a borsodi megyeszékhely importgáztól való függősége is. Az energiafüggőség feloldása a stratégiai cél – hangsúlyozta a miniszter.
Mint mondta, Magyarországon 2020-ra a geotermikus energiából származó energiamennyiségnek el kell érnie a 12 ezer terajoule-t, a Miskolci Geotermikus Projekt ebből 800-1100 terajoule-t teljesíthet. A miniszter jelezte: a megfizethető energiaellátás már a válságot megelőző években is veszélybe került, a háztartásokat súlyosan megterhelték a lakhatási költségek, a kormány ezért is döntött a rezsicsökkentésekről.
A tőzsdén jegyzett Pannergy Nyrt. Közép-Európa legnagyobb geotermikus erőműve létesítéséhez 1,7 milliárd forint uniós támogatást nyert. Magyarország és a térség legnagyobb, geotermikus hőt hasznosító rendszere tízezer miskolci háztartást és több mint száz intézményt lát majd el környezetbarát hővel.
Kriza Ákos (Fidesz–KDNP), Miskolc polgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy a borsodi megyeszékhely zöld várossá akar válni, egyre több az olyan projekt a településen, amely a megújuló, illetve a környezetbarát energiára alapoz. Szólt arról is, hogy a geotermikus energiát más területen is hasznosítják, hiszen a visszatérő hővel üvegházakat fűtenek majd, amelyekben a városi közétkeztetés számára zöldségféléket termesztenek, és ezzel harminc embernek adnak munkát.
