Matolcsy a Heti Válasznak adott csütörtöki interjújában kifejtette, hogy a jegybank előtt két út állt: az első szerint az MNB vagy felhagy a kis lépésekben történő alapkamat-csökkentés politikájával, s két-három lépésben viszi le az alapkamatot a konszenzushoz közelítő szintre, vagy pedig a második szerint fokozatosan jut el ahhoz a semleges kamatlábhoz, ami a piaci szereplők és szakmai mutatók szerint a magyar gazdaság számára is kívánatos és helyes. Ezzel párhuzamosan viszont olyan célzott, eseti hitelprogramot indít, ami a jegybanki kamatnál alacsonyabb kamatszinttel is operál – mondta el a jegybankelnök.
A vezető bankárok és a stratégiai tanácsadók döntő többsége is ez utóbbit javasolta, s az általa képviselt konzervatív és felelős monetáris politikához is ez áll a legközelebb – közölte Matolcsy, aki szerint az első megoldás kockázatosabb lett volna Magyarország számára.
Az MNB programja nem másról szól, mint egy jövedelemátrendezésről. A gazdaságpolitika jelentős összeggel támogatja – a bankrendszeren keresztül – a Magyarországon működő kis- és középvállalkozásokat. Ez a program esszenciája, ami mindenképpen üdvözlendő cél, és szerencsére mindhárom szereplő – az MNB, az annak pénzét közvetítő kereskedelmi bankok és a hitelre szoruló cégek is – érdekelt a sikerben.
„Éppen ezért a megegyezés a részletekről menni fog, és ez a program sikereket fog hozni” – fogalmazott Török Zoltán, a Raiffeisen Bank munkatársa, aki úgy véli, fordulat állhat be az év végére, akkorra már több lehet a vállalati hitelkihelyezés, mint amennyi hitelt a cégek visszafizetnek.
A jegybankelnök elmondta azt is, hogy az MNB megemelheti a kisvállalkozások devizahiteleinek forintra váltásához, valamint fejlesztési céljaikhoz nyújtott kétszer 250 milliárd forintos keretösszeget, mindezt az üzleti szektornak a program keretében kínált hitelek iránti komoly érdeklődésével magyarázta. Matolcsy leszögezi: mivel a pénzintézetek között a lehetségesnél gyengébb a verseny, ezért a jegybank teljes eszköztárát kifejezetten a bebetonozott banki monopolpozíciók feltörésére és ezen keresztül az ország pénzügyi működési költségeinek csökkentésére kívánja felhasználni.
A jegybankelnök azt viszont nem tartja lehetségesnek, hogy a devizahitelek jelentette probléma az ország devizatartalékának felhasználásával végleg rendeződjön.
