A nyugdíj-takarékosság csak ráfizetés lesz több száz millió európai polgárnak – idézi a Financial Times brit pénzügyi lap a pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevők európai érdek-képviseleti szerve, az EuroFinuse (European Federation of Financial Services Users) véleményét. „Ha a nyugdíj-takarékosság után nem lehet pozitív hozamra számítani, akkor az egésznek semmi értelme nincsen” – mondta Guillaume Prache, a EuroFinuse igazgatója.
A szervezet egy olyan belgiumi szakmai nyugdíj-befektetési alap esetét hozta fel elrettentő példának, amely egyik tagja megtakarításai reálértékének egyötödét játszotta el, miután 2000 és 2012 között 40 százalékponttal teljesített a részvény-kötvény benchmark index alatt.
Az OECD szerint az elmúlt öt évben az európai országokban a nyugdíjalapok átlagosan 1,6 százalékos negatív hozamot értek el. Az EuroFinuse szerint ez már azért is aggasztó, mivel az OECD számos nyugdíjalap esetében nem vette figyelembe az eredményt terhelő egyéb díjakat és adókat. A reálhozam tehát valójában még az OECD által kimutatottnál is rosszabb lehet.
Az EuroFinuse saját európai felmérésének első fázisában a francia, spanyol és dán nyugdíjalapok reálhozamát vette górcső alá. Franciaországban a biztosítótársaságok által kezelt magán-nyugdíjalapok 1,4 ezer milliárd eurós vagyona 2001 és 2011 között mindössze évi 0,8 százalék pozitív reálhozammal gyarapodott. A spanyol magánnyugdíjalapok ezalatt évi 1,5 százalék reálveszteséget, a dán alapok pedig évi 2,7 százalék pozitív hozamot értek el.
Guillaume Prache szerint a nyugdíjalapok eredménykilátásai már csak azért is borúsak Európában, mert csökkennek a kötvényhozam-várakozások, valamint a legtöbb európai országban növekednek a megtakarításokra kivetett adók, illetve az egyéb járulékos pénzügyi költségek és díjak sem mutatnak csökkenő tendenciát.
A Pannónia Nyugdíjpénztár magán-nyugdíjpénztári ágának végelszámolásáról döntött a kassza csütörtöki közgyűlése, a vezetés a lépést azzal indokolta, hogy a jelenlegi jogszabályi környezetben a működést nem lehet tovább fenntartani – olvasható a Népszabadságban.
A lap hétfői számában emlékeztet arra: a kasszák a tagok által befizetett tagdíjak mindössze 0,9 százalékát fordíthatják működésük finanszírozására, ám ez nem fedezi a költségeket. Az idei évet még tíz pénztár kezdte meg, összesen közel 68 ezer tagjuk 183 milliárd forint vagyonát kezelték. A tíz kasszából azonban háromnál, az Aegonnál, az Ersténél és az OTP-nél már elindult a végelszámolás, és hamarosan erre sorsra juthat az Aranykor is.
A legnagyobb piaci szereplőnél, az ING-nél a lapnak elmondták, nem gondolkodnak a kassza végelszámolásában. A Szövetség (korábban Allianz) magánnyugdíjpénztár sem tervez ilyen lépést, a pénztár még rendelkezik tartalékkal, amely biztosítja a további működést. Az MKB Nyugdíjpénztár magánkasszaágának a tevékenysége a korábban felhalmozott tartalékoknak köszönhetően még öt évre biztosan megoldott. A korábban felhalmozott pénzekből él a Budapest Magánnyugdíjpénztár is. Kevésbé optimista a második legnagyobb aktív piaci szereplő, az AXA. Ha várakozásainkkal ellentétben a szabályozás nem változik és az AXA csoport megvonja a támogatását a pénztártól, a kassza mindenkori vezetősége kénytelen lesz a végelszámolás mellett dönteni – tudta meg a lap.
– Hűtlen kezelés gyanújával nyomozást rendelt el a rendőrség az AXA nyugdíjpénztárának gazdálkodásával összefüggésben.
– Hűtlen kezelés gyanújával indított nyomozást a rendőrség az Erste Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárgazdálkodásával összefüggésben.
– A kötelező magánnyugdíjpénztárakat működtető magántársaságok a pénztártagokat megkárosítva jártak el, és pazarló módon gazdálkodtak.
– A magánnyugdíjpénztárak összesített hozama negatív volt 2011-ben.
– Legkevesebb 700 milliárd forinttal lenne nagyobb a hazai nyugdíjvagyon értéke, ha nem vezetik be a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszert Magyarországon.
– A magánnyugdíjpénztáraktól átvett vagyonelemek összértéke 2945,7 milliárd forint volt, az állampapír-állomány átvételével pedig csaknem 1400 milliárd forinttal csökkent az államadósság.
– Miután a bruttó hazai termék egy százaléka került be évente a magán-nyugdíjpénztárakba, így ha 1998-ban ezek nem jönnek létre, akkor mára nem 80, hanem csak 70 százalék lenne a magyar államháztartás GDP-arányos adóssága.
– Akár a 3,5 milliárdot is meghaladhatja a reálhozamok kifizetése miatt felmerülő átutalások költsége, melyet a magánnyugdíjpénztárak a tagok pénzéből vonnak le.
– A világgazdasági válság megmutatta, állami kézben nagyobb biztonságban van a nyugdíj, az új koncepció alappilléreit a szociális konzultáció eredménye alapján alkotják majd meg – mondta el Orbán Viktor miniszterelnök 2011. júliusában.
