A Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által jegyzett törvényjavaslat értelmében az MNB szerveinek korábbi köre, azaz a monetáris tanács, az igazgatóság és a felügyelőbizottság kiegészül az eltérő működésű és feladatkörű Pénzügyi Stabilitási Tanáccsal. A jogszabályjavaslat – annak átmeneti rendelkezései alapján – idén október elsején lépne hatályba, így a PSZÁF ekkor megszűnne.
A törvényjavaslat szerint monetáris tanács feladata lesz – a korábbi hatáskörein túl – kijelölni az MNB mikro- és makroprudenciális feladataival kapcsolatban azokat a stratégiai kereteket, amelyek között a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntést hoz. A Pénzügyi Stabilitási Tanács legalább három, legfeljebb tíztagú testület, amelynek elnöke az MNB elnöke, a területért felelős alelnök, illetve az MNB elnöke által kijelölt, a pénzügyi stabilitáshoz kapcsolódó, alapvető feladatokat ellátó vezetők.
A javaslatnak a jegybank elsődleges céljára vonatkozó szakasza alapján az MNB az árstabilitás elérésének és fenntartásának a veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását.
Egy májusban megjelent MNB-tanulmány többek között azzal indokolja az összevonást, hogy hazánkban a háztartások túlzott eladósodásában és a devizahitelek elterjedésében a felügyelet körüli hiányosságok is szerepet játszottak, ezért szükséges lehet a változtatás. A tanulmány az összevonás előnyei között említi, hogy ezáltal megszűnhetnek azok az együttműködési problémák, amelyek a két szervezet kapcsolatát jellemezték, ráadásul a jegybank első kézből szerez információkat a piaci folyamatokról, így gyorsabban tud fellépni a kedvezőtlen dolgok ellen.
