Az államtitkár hangsúlyozta: a pályázattal csaknem tízezer munkahely megőrzéséhez is hozzájárultak.
Czomba elmondta: az idei keret 10 milliárd forint volt, amelyre 21,7 milliárd forintnyi támogatási igény érkezett, és mivel a jó pályázatok támogatási igénye meghaladta a keretösszeget, az NGM kezdeményezte annak 3 milliárd forinttal történő felemelését. Erről – a költségvetés módosítása keretében – már jövő hétfői ülésén dönthet az Országgyűlés – jelezte.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy 2010-ben 2, 2011-ben 5, tavaly pedig 10 milliárd volt a keret. Elmondta: idén új elem volt, hogy a szabad vállalkozási zónákból pályázó vállalkozások 700 ezer forint támogatást kaphattak minden új munkahely létrehozásához. Emellett a korábbi 1,4 millióról 1,5 millió forintra emelték az egy főre adható támogatás mértékét, miközben a 15 millió forint alatti pályázatoknál nem kell fedezetet nyújtaniuk azon vállalkozásoknak, amelyek az előző két évben már működtek.
Az április 5-i határidőig 1700 pályázat érkezett be; a csaknem 5000 új munkahelyből 3889-et álláskeresők töltöttek be, akiknek legalább kétéves foglalkoztatására nyerhettek támogatást a munkaadók – hangsúlyozta Czomba. Hozzátette: a támogatási szerződés feltétele, hogy a meglévő statisztikai állományhoz kell új munkaerőt felvenni, és ezt a létszámot legalább két évig tartani kell. Ennek köszönhetően összesen 9923 munkahely megőrzéséhez járultak hozzá.
A szabad vállalkozási zónákban 227 vállalkozást támogattak mintegy 3,4 milliárd forinttal, vagyis az összes forrás harmada ide került, ami azért fontos, mert itt vannak a leghátrányosabb helyzetű települések – jelezte az államtitkár. Elmondta azt is, hogy az álláskeresők közül 320 roma foglalkoztatására adtak támogatást a pályázaton.
Czomba az adatokat ismertetve elmondta: a pályázó vállalkozások 90 százaléka 20 millió forint alatti összegre pályázott, 200 millió forint feletti támogatási igényt 5 vállalkozás nyújtott be és nyert el. A gazdasági ágazatokat tekintve a feldolgozóipar adja a nyertes pályázatok több mint 37 százalékát, ezt követi a kereskedelem, gépjárműgyártás, az építőipar, majd a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás.
A legmagasabb támogatást – összesen több mint 1,45 milliárd forintot – a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei vállalkozások nyerték el, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyeiek szintén csaknem 1,4 milliárd forintot nyertek el, Heves megyében pedig 774 millió forintot – hangsúlyozta az államtitkár. Elmondta, a legtöbb – 680 – új munkahely Borsodban jött létre, majd Szabolcs következik 608 új állással, amelyet Bács-Kiskun megye követ 387 új lehetőséggel.
