Budapesti, panorámás, Etele úti lakás alig több mint nyolc és fél milliós irányáron – kihagyhatatlan ajánlat, különösen akkor, ha a mellékelt fényképeket is látjuk. A Magyar Nemzet megkeresésére azonban az ingatlanügynökségnél elmondták, éppen most foglalózták le a kiszemelt lakást, holnap fizetik ki a teljes vételárat. Tudnak viszont ajánlani helyette egy másikat: igaz, hogy forgalmasabb környéken van, de még nem kelt el, és szívesen megmutatnák, ha egyeztetünk időpontot.
Önmagában az, hogy egy ingatlant éppen a telefonhívásunk előtt adtak el, még nem is lenne meglepő vagy gyanús, ha az ember nem futna bele sorozatosan hasonló helyzetekbe. Tovább erősíti a gyanút, hogy a nevezett lakáshirdetést még egy héttel később sem távolították el az internetről.
Fontos különbséget tenni az akarattal feltett, már eladott ingatlanokat mutató hirdetések és az egyéb okok miatt fennmaradt hirdetések között – közölte a lappal Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője. Ez utóbbi esetben előfordulhat, hogy egy eladó több ingatlanossal is kapcsolatban áll, ilyenkor több megbízott is hirdetheti ugyanazt az ingatlant, az eladóról nem is beszélve. Ha közülük valaki, vagy esetleg az eladó maga értékesíti a lakást, a többiek nem értesülnek automatikusan erről, és amíg nem lépnek ismét kapcsolatba, addig a többi hirdetés fennmarad egy már eladott ingatlanról. Ez a kapcsolattartás gyakoriságától, illetve az ingatlanos szorgalmától függően hosszabb idő is lehet.
Szintén állhatnak technikai okok a már eladott ingatlan fennmaradása mögött, a hirdető portál adminisztrációs felületének hibája is ezt eredményezheti. Tehát nem mondhatjuk, hogy minden ilyen hirdetés akarattal volna félrevezető. Természetesen az arányokat nem lehet megbecsülni, illetve azt is nehéz megmondani, hogy hány ilyen hirdetés van az interneten. A szakember hozzátette: az ingatlanos szakmai szervezetek többsége rendelkezik etikai kódexszel, amely ha nem is tiltja kimondottan ezt a tevékenységet, de minden ilyen dokumentum része, hogy a jó erkölcsbe ütköző, a szakma jó hírnevét rongáló tevékenységet a tagok nem végezhetnek.
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot (NFH) is felkereste a Magyar Nemzet, ahol közölték: az ingatlanügynökségek hirdetéseihez kapcsolódóan a fogyasztóknak nyújtott tájékoztatások, megtévesztő magatartások a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) alapján vizsgálhatók. Az Fttv. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerint megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt – figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére – olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti, vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az áru létezéséről, és így a fogyasztót olyan ügyleti döntésre készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg.
Majláth Ronald
Részletek a Magyar Nemzet keddi számában.
