Ez vethet véget a stagnálásnak

Mit kellene tenni, hogy a magyar gazdaság kitörjön a 2005 óta tartó stagnáló állapotból?

Kovács András
2013. 10. 19. 12:47
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egymást követően második alkalommal növekedett, 2011 óta a legmagasabb értékre kúszott a Deloitte közép-európai bizalmi indexe idén ősszel, egyebek mellett annak köszönhetően, hogy nő a befektetői aktivitás, és a gazdaság bővülésére számító befektetők aránya is emelkedett. Optimizmusra adhat okot, hogy a befektetői aktivitás tovább nő, a befektetői bizalom teljes visszatérése azonban még várat magára.

A térség országaival szemben hazánk esetében feltűnő, hogy a gazdaság a válság előtt sem nőtt kiugróan, a krízis is nagyon megütötte, és azt követően sem történt erőteljes bővülés – mondta el az MNO-nak Duronelly Péter. A Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint az elmúlt nyolc évben folyamatosan stagnál a magyar gazdaság, ami szemmel láthatóan nem működik, az az üzleti környezet. Ezzel kapcsolatban a különféle felmérések egyértelműen azt mutatják, hogy ebben a szegmensben folyamatos romlás látható – jelentette ki.

Úgy tűnik, az a környezet, amelyben a magyarországi vállalkozásoknak működniük kell, egyértelműen nem jó. „A mi gazdasági növekedésünk ebben a csapdában van, és ebben is lesz, amíg nem történik változás” – vélekedett az elemező. Szerinte a kitörés útja az lehetne, ha megnéznénk a különféle felmérések szempontjait, itt olyan dolgokról van szó, hogy mennyi ideig tart elindítani egy vállalkozást, számlát nyitni, mennyi időt tölt a cég az adókötelezettségek könyvelésével vagy éppen mennyire stabil az adórendszer. „Ha ezeken a pontokon a magyar gazdaságpolitika végigmenne, és megnézné, hogy mit lehet tenni, hogy ezeken a területeken jobb legyen, az önmagában olyan javulást teremtene, amely jobb növekedési kilátásokat eredményezne.”

Magyar idő szerint október 16-án éjjel megszületett a megállapodás az amerikai államadósság-plafon megemeléséről és az ideiglenes költségvetésről. Trippon Mariann, a CIB elemzője szerint a megegyezéssel nő az esélye annak, hogy decemberben nem születik döntés a Fed eszközvásárlási programjának lassításáról. 2014-ben ez lesz a fő téma, ez mozgathatja leginkább a piacokat, és hatással lehet a feltörekvő piacok megítélésére is – vélekedett.

Duronelly szerint az amerikai és a japán jegybanki kötvényvásárlási program leállásának kevés reálgazdasági hatása lehet. Ha megfelelő sebességgel mérséklik – és minden nyilatkozat ebbe az irányba mutat –, akkor a rövid lejáratú kamatkörnyezet alacsony maradhat, ami segíti a magyar monetáris politika lehetőségeit is, mondta a szakember. A növekedési hitelprogram hatása mindenképpen egyszeri lesz, s remélhetőleg nem kavarja föl a pénzügyi egyensúlyt. A BA vezetője úgy látja, az importon keresztül lehet külső egyensúlyt rontó hatása a programnak, de nagy áttörést nem lehet tőle várni.

A befektetési igazgató kiemelte: jelentős szemléletváltás figyelhető meg a Magyar Nemzeti Bank mostani és korábbi vezetése, monetáris tanácsának felfogása között. Míg a korábbi monetáris vezetés az inflációs cél elérését tekintette elsődlegesen fontosnak, ehhez viszonyítva alakította az alapkamatot, a mostani tanács azt tartja szem előtt, hogy csökkentse az irányadó kamatot a növekedés érdekében.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.