Ez vethet véget a stagnálásnak

Mit kellene tenni, hogy a magyar gazdaság kitörjön a 2005 óta tartó stagnáló állapotból?

Egymást követően második alkalommal növekedett, 2011 óta a legmagasabb értékre kúszott a Deloitte közép-európai bizalmi indexe idén ősszel, egyebek mellett annak köszönhetően, hogy nő a befektetői aktivitás, és a gazdaság bővülésére számító befektetők aránya is emelkedett. Optimizmusra adhat okot, hogy a befektetői aktivitás tovább nő, a befektetői bizalom teljes visszatérése azonban még várat magára.

A térség országaival szemben hazánk esetében feltűnő, hogy a gazdaság a válság előtt sem nőtt kiugróan, a krízis is nagyon megütötte, és azt követően sem történt erőteljes bővülés – mondta el az MNO-nak Duronelly Péter. A Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint az elmúlt nyolc évben folyamatosan stagnál a magyar gazdaság, ami szemmel láthatóan nem működik, az az üzleti környezet. Ezzel kapcsolatban a különféle felmérések egyértelműen azt mutatják, hogy ebben a szegmensben folyamatos romlás látható – jelentette ki.

Úgy tűnik, az a környezet, amelyben a magyarországi vállalkozásoknak működniük kell, egyértelműen nem jó. „A mi gazdasági növekedésünk ebben a csapdában van, és ebben is lesz, amíg nem történik változás” – vélekedett az elemező. Szerinte a kitörés útja az lehetne, ha megnéznénk a különféle felmérések szempontjait, itt olyan dolgokról van szó, hogy mennyi ideig tart elindítani egy vállalkozást, számlát nyitni, mennyi időt tölt a cég az adókötelezettségek könyvelésével vagy éppen mennyire stabil az adórendszer. „Ha ezeken a pontokon a magyar gazdaságpolitika végigmenne, és megnézné, hogy mit lehet tenni, hogy ezeken a területeken jobb legyen, az önmagában olyan javulást teremtene, amely jobb növekedési kilátásokat eredményezne.”

Magyar idő szerint október 16-án éjjel megszületett a megállapodás az amerikai államadósság-plafon megemeléséről és az ideiglenes költségvetésről. Trippon Mariann, a CIB elemzője szerint a megegyezéssel nő az esélye annak, hogy decemberben nem születik döntés a Fed eszközvásárlási programjának lassításáról. 2014-ben ez lesz a fő téma, ez mozgathatja leginkább a piacokat, és hatással lehet a feltörekvő piacok megítélésére is – vélekedett.

Duronelly szerint az amerikai és a japán jegybanki kötvényvásárlási program leállásának kevés reálgazdasági hatása lehet. Ha megfelelő sebességgel mérséklik – és minden nyilatkozat ebbe az irányba mutat –, akkor a rövid lejáratú kamatkörnyezet alacsony maradhat, ami segíti a magyar monetáris politika lehetőségeit is, mondta a szakember. A növekedési hitelprogram hatása mindenképpen egyszeri lesz, s remélhetőleg nem kavarja föl a pénzügyi egyensúlyt. A BA vezetője úgy látja, az importon keresztül lehet külső egyensúlyt rontó hatása a programnak, de nagy áttörést nem lehet tőle várni.

A befektetési igazgató kiemelte: jelentős szemléletváltás figyelhető meg a Magyar Nemzeti Bank mostani és korábbi vezetése, monetáris tanácsának felfogása között. Míg a korábbi monetáris vezetés az inflációs cél elérését tekintette elsődlegesen fontosnak, ehhez viszonyítva alakította az alapkamatot, a mostani tanács azt tartja szem előtt, hogy csökkentse az irányadó kamatot a növekedés érdekében.