A Monetáris Tanács az elemzői várakozásoknak megfelelően újabb 20 bázisponttal 3,60 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot kedden.
Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője szerint a 20 bázispontos csökkentés nem nevezhető óvatos kamatpolitikának, holott a jegybank rendre ezt hangoztatja a kamatdöntéseket követő kommentárokban. Hozzáfűzte, hogy a döntés ugyanakkor megfelelt a piaci várakozásnak, hiszen az amerikai Fed múlt heti döntése – amellyel elhalasztotta a likviditási program keretösszegének csökkentését – pozitív piaci reakciót váltott ki, amelyben a forint is erősödni tudott.
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere osztja azt a véleményt, hogy az MNB lépése inkább csak jelképesen mutatja a fokozott óvatosságot a korábbi 25 bázispontokhoz képest. Úgy véli, hogy a Fed-döntés nyomán kialakult kedvezőbb nemzetközi hangulat és a várakozásoknál jóval alacsonyabb augusztusi inflációs adat elég lehetett a Monetáris Tanácsnak ahhoz, hogy ismét a vágás mellett döntsön.
Gabler Gergely, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője arra számít, hogy az év végérig folytatódik a kamatcsökkentési ciklus, így – 20 bázispontos vágásonként – 3,0 százalékra csökkenhet az irányadó ráta.
Idén júliussal bezárólag rendre 25 bázispont volt a lazítás mértéke, az előző kamatdöntő ülésen, augusztus 27-én azonban 20 bázisponttal csökkentettek, 3,80 százalékra.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője úgy véli, hogy az infláció alakulása, a reálgazdasági folyamatok, valamint az, hogy az infláció várhatóan tartósan alulmúlja a 3 százalékos inflációs célkitűzést, lehetővé és indokolttá tették az alapkamat csökkentését.
A határidős kamatlábpiac a következő hónapra 20, az év végéig pedig összesen 35-40 bázispontos további kamatvágást áraz, így az év végére 3,25 százalékra süllyedhet az alapkamat Suppan szerint. Az elemző jövőre már nem számít további kamatcsökkentésre.
A Nézőpont Intézet Gazdaságkutató Műhelyének közleménye szerint a csökkenő kamatszint a kamatteher mérséklésén keresztül hozzájárulhat az államháztartás terheinek csökkentéséhez. A jelenlegi rekordalacsony irányadó kamat a reálgazdaság szempontjából is jelentős, rövid távon elősegítheti a kereslet bővülését.
A nemzetközi pénzügyi piacon jelen lévő „kegyelmi állapotot” maximálisan ki kell használni, hiszen a Fed elnökének közelgő cseréje, illetve eszközvásárlási programjának változása befolyásolhatja a magyar monetáris politika mozgásterét – hívták fel a figyelmet.
A magyar gazdaság jelenlegi kockázati és finanszírozási környezetében minimum 3,25, de inkább 3,00 százalékos alapkamat eléréséig kínálkozik további monetáris enyhítési mozgástér – vélekedtek a londoni pénzügyi elemzők.
William Jackson, az egyik legnagyobb City-beli gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokra szakosodott vezető közgazdásza értékelésében közölte: a keddi kamatdöntés után a ház az általa eddig jósolt 3,50 százalékról 3,00-ra módosította az idei év végi MNB-alapkamatra szóló előrejelzését.
