A forint kissé visszaerősödött kora délután, a jegybanki kamatdöntést követően. Az eurót a kamatdöntés után öt perccel 299,85 forinton jegyezték a bankközi devizakereskedelemben, míg előtte valamivel 300 forint fölé emelkedett a jegyzés.
Ez volt sorrendben a tizennegyedik kamatvágás azóta, hogy 2012. augusztusban 7,00 százalékról 6,75 százalékra csökkent az irányadó ráta. Idén júliussal bezárólag rendre 25 bázispont volt a lazítás mértéke, az előző kamatdöntő ülésen, augusztus 27-én azonban 20 bázisponttal csökkentettek, 3,80 százalékra.
Az MNB akkor kiemelte: a monetáris tanács megítélése szerint az inflációs és reálgazdasági folyamatok lehetőséget adnak a monetáris kondíciók lazítására, az ország kockázati megítélésének alakulását figyelembe véve azonban indokolt a kamatcsökkentés ütemének mérséklése.
A Wall Street Journal által megkérdezett húsz elemző közül egy kivételével mindenki kamatvágást várt a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának keddi ülésétől. A többség, tizenhárom fő 20 bázispontos mérséklést jelzett előre, azaz a jelenlegi 3,80 százalékos alapkamat 3,60 százalékra csökkentését várta.
Londoni pénzügyi elemzők előrejelzése szerint jövő év elején 3 százalékon érheti el mélypontját a Magyar Nemzeti Bank alapkamata.
A Századvég Gazdaságkutató Zrt. elemzői erről másként vélekednek. Pár nappal ezelőtti elemzésükben azt írták, hogy az MNB lazító ciklusa az idei évben 3,6 százalékos kamatszintnél érheti el a mélypontját, és jövőre megindul egy fokozatos szigorító ciklus.
A monetáris tanács úgy látja, hogy az inflációs és reálgazdasági kilátások alapján, az ország kockázati megítélésének figyelembevételével sor kerülhet még óvatos kamatcsökkentésre – áll a testületnek a keddi kamatdöntés után közzétett állásfoglalásában. A testület a piaci várakozásoknak megfelelően, 20 bázisponttal 3,60 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. A tanács a 20 bázispontos kamatcsökkentést megalapozó helyzetértékelésében kifejti: a magyar gazdaságban nincs érdemi inflációs nyomás, a nemzetközi környezet a laza monetáris kondíciók tartós fennmaradásának irányába mutat. A testület előretekintve a GDP kiegyensúlyozottabb szerkezetű növekedésére számít, és úgy látja, hogy tovább folytatódhat a külső adósság csökkenése, az inflációs cél középtávú elérése; a reálgazdaság helyzete a továbbiakban is óvatos monetáris lazítást indokol.
