A monetáris tanács szerint a beérkező adatok továbbra is arra utalnak, hogy a gyenge kereslet dezinflációs hatása erőteljesen érvényesül, ezért a vállalatok termelési költségeik emelkedését csak korlátozottan tudják árazásukban érvényesíteni.
Meglepte a piacot a keddi alapkamat-csökkentés mértéke az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint, akik ugyanakkor további kamatcsökkentésre, 3-3,5 százalékig süllyedő alapkamatra számítanak, de bizonytalannak tartják a további monetáris lazítás ütemezését.
Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője szerint a reálgazdasági folyamatok, valamint az, hogy az infláció várhatóan tartósan alulmúlja a 3 százalékos célkitűzést, lehetővé és indokolttá tették az alapkamat csökkentését.
De a változó piaci folyamatok miatt az elemző szerint kérdéses, hogy meddig folytatható a kamatcsökkentés.
A TakarékBank elemzője szerint amennyiben a nemzetközi hangulat stabilizálódik, további 10-20 bázispontos kamatcsökkentés még lehet, 3,50 százalék alatti szintekre azonban nem lát lehetőséget, így az egyes kamatvágások után hosszabb szünetet tarthat a monetáris tanács.
Gabler Gergely, az Equilor senior elemzője az MTI-nek eljuttatott közleményében szintén kérdésesnek nevezte, hogy ezek után mekkora léptékben folyik a kamatcsökkentési ciklus. Valószínűsítette, hogy hasonló mértékű kamatcsökkentések lehetnek a következő hónapokban is. Ez alapján év végére a korábban várt 3,5 százalék helyett 3 százalékig csökkenhet az irányadó ráta.
Bár a tovább csökkenő kamatok alapján a forint gyengült, ez az elemző szerint nem lesz tartós. Megjegyzi ugyanakkor, hogy az árfolyam nagyban függ a formálódó devizahiteles mentőcsomagtól is, hiszen egy tömeges hitelforintosítás, kellő MNB-segítség nélkül megbillentheti a forintot, és „előcsalogathatja” a forint ellen spekulálókat.
