20 bázisponttal csökkent az alapkamat

A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa a piaci várakozásoknál nagyobb mértékben, 20 bázisponttal, 3,8 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi ülésén.

Elemzők 10 bázispontos kamatcsökkentésre számítottak. Az MNB kedden immár sorban a tizenharmadik alkalommal csökkentette a jegybanki alapkamatot.

Matolcsy György jegybankelnök az előző, július 23-i kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón jelezte, hogy folytatódik a jegybanki kamatcsökkentési ciklus, amelynek végén 3-3,5 százalék lehet az irányadó ráta. Megjegyezte azt is, hogy kisebb lépésekben, esetleg 10 bázispontos csökkentésekben folytathatja a jegybank a monetáris lazítást.

A várakozásoknál nagyobb léptékű kamatvágást követően gyengült a forint, az eurót a bejelentés előtt 299,90 forinton jegyezték, majd az árfolyam két ugrással 301 forint fölé emelkedett.

Nincs kőbe vésett kamatcél, a kamatciklus alja a gazdaság aktuális állapotától függ, amit a monetáris tanács hónapról hónapra értékel – mondta Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója egy korábbi interjúban.

A monetáris tanács megítélése szerint az inflációs és reálgazdasági folyamatok lehetőséget adnak a monetáris kondíciók lazítására, az eddig végrehajtott jelentős monetáris lazítás tükrében, az ország kockázati megítélésének alakulását figyelembe véve azonban indokolt a kamatcsökkentés ütemének mérséklése – áll a testület kamatdöntő ülésről kiadott indoklásában.

A közleményben a tanács megjegyzi: az ország kockázati megítélése a bizonytalan nemzetközi pénzügyi környezetben kismértékben romlott. Értékelésük alapján változatlanul kockázatot jelent a globális pénzpiaci hangulat változékonyabbá válása, ami az óvatos monetáris politika fenntartását indokolja. A monetáris politika mozgásterét az ország kockázati megítélésének tartós és érdemi elmozdulása befolyásolhatja – teszik hozzá.

A testület megállapítja: a magyar gazdaságot számottevő kihasználatlan kapacitás jellemzi, az inflációs nyomás pedig középtávon is mérsékelt maradhat. A 3 százalékos inflációs cél középtávú elérését így lazább monetáris politika biztosítja – áll a közleményben.

A monetáris politika ebben a környezetben laza monetáris kondíciókkal tudja segíteni az inflációs cél középtávú elérését. 2013-ban a magyar gazdaság kikerült a recesszióból: a belső kereslet javulása a folytatódó mérlegalkalmazkodás és a háztartások óvatossága miatt csak fokozatos lehet, miközben a külső konjunktúrában, elsősorban a fejlett országokhoz köthetően, az élénkülés jelei mutatkoznak. A külső kereslet jövőbeli alakulását ugyanakkor bizonytalanná teszi a feltörekvő régiók növekedésének lassulása. A növekedés tartós élénkülése az év végétől, az exportpiaci kereslet érdemi javulásával párhuzamosan várható – olvasható a kamatdöntés indoklásában.

A monetáris tanács szerint a beérkező adatok továbbra is arra utalnak, hogy a gyenge kereslet dezinflációs hatása erőteljesen érvényesül, ezért a vállalatok termelési költségeik emelkedését csak korlátozottan tudják árazásukban érvényesíteni.

Meglepte a piacot a keddi alapkamat-csökkentés mértéke az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint, akik ugyanakkor további kamatcsökkentésre, 3-3,5 százalékig süllyedő alapkamatra számítanak, de bizonytalannak tartják a további monetáris lazítás ütemezését.

Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője szerint a reálgazdasági folyamatok, valamint az, hogy az infláció várhatóan tartósan alulmúlja a 3 százalékos célkitűzést, lehetővé és indokolttá tették az alapkamat csökkentését.
De a változó piaci folyamatok miatt az elemző szerint kérdéses, hogy meddig folytatható a kamatcsökkentés.

A TakarékBank elemzője szerint amennyiben a nemzetközi hangulat stabilizálódik, további 10-20 bázispontos kamatcsökkentés még lehet, 3,50 százalék alatti szintekre azonban nem lát lehetőséget, így az egyes kamatvágások után hosszabb szünetet tarthat a monetáris tanács.

Gabler Gergely, az Equilor senior elemzője az MTI-nek eljuttatott közleményében szintén kérdésesnek nevezte, hogy ezek után mekkora léptékben folyik a kamatcsökkentési ciklus. Valószínűsítette, hogy hasonló mértékű kamatcsökkentések lehetnek a következő hónapokban is. Ez alapján év végére a korábban várt 3,5 százalék helyett 3 százalékig csökkenhet az irányadó ráta.

Bár a tovább csökkenő kamatok alapján a forint gyengült, ez az elemző szerint nem lesz tartós. Megjegyzi ugyanakkor, hogy az árfolyam nagyban függ a formálódó devizahiteles mentőcsomagtól is, hiszen egy tömeges hitelforintosítás, kellő MNB-segítség nélkül megbillentheti a forintot, és „előcsalogathatja” a forint ellen spekulálókat.