Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség kommunikációs vezetője a tárgyalást követően elmondta: a bankszövetség a kormányzattal folytatott tárgyalások keddi fordulójára két részletes, hatástanulmányokkal alátámasztott tervet terjesztett elő. Három fő eszköz kombinációját vizsgálta meg a szövetség: a kedvezményes árfolyamon történő átváltás (forintosítás), a kamattámogatás és az árfolyamgát típusú védelem lehetséges kombinációit, és a két optimálisabb verziót tették le a kormány asztalára.
Patai Mihály bankszövetségi elnök, aki az UniCredit Bank Hungary vezérigazgatója, a Reuters tudósítása szerint az egyeztetést követően elmondta: a bankszövetség javaslatának fő eleme a kormány kérésének teljesítése volt az adósok havi törlesztőrészletének jelentős csökkentésére. A javaslatban a bankrendszer vállalná a terhek nagyobbik részét, a költségvetés pedig egy kisebb hányadát, de az adósokra is jutna egy kis rész a terhekből – tette hozzá. A bankok önként 100 milliárdos terhet vállalnak, a pénzintézetek javaslata a kormány kérését is figyelembe vette – fejtette ki Patai.
A teherviselésből majd a kormány is kiveszi a részét. Az elnök szerint a csomag hatására a havi törlesztő részlet jelentősen csökkenni fog majd – azt nem tudni pontosan, hogy ezért „cserébe” milyen terhet kell vállalni az adósoknak, úgy tudni, a közös teherviselésből majd nekik is ki kell venniük a részüket.
Több javaslatot is felvet a jegybank cikksorozatának harmadik része az árfolyamgát vonzóbbá tételére, ezek egyike a törlesztőrészletek teljes forintosítása 180 forintos frankárfolyamon, ami az MNB számításai szerint a mostani árfolyammal számolva a jövőben évi 30-40 milliárd forint körüli költséget jelentene.
Barcza György elemző szerint a pénzintézetek tisztában voltak azzal, hogy sok lesz a „rossz adós”, emiatt eleve 150-170 milliárd forint céltartalékot képeztek.
Az elmúlt hetekben számos helyről, megnyilatkozásból próbálta a szakmai sajtó kikövetkeztetni, merre, milyen irányba tarthat a devizaadósok véglegesnek beállított mentőcsomagja. A Napi Gazdaság és a Portfólió.hu a kormány minapi javaslatából próbálta kisilabizálni az előnyöket, illetve a hátrányokat. Az írás szerint az árfolyamgát törlesztés végéig történő meghosszabbításának legnagyobb előnye lehet, hogy az adós megszabadul az árfolyamkockázattól. A bankszektornak is annyival könnyebb lesz, hogy stabilabb lesz a hitelportfóliója, és nem kell annyi tartalékot képeznie a bizonytalanságok miatt. Hátrány, hogy ez a lépés évente 30-40 milliárd forintba kerülne, amit az állam és/vagy a bankszektor fizetne, ezt pedig még le kell egyeztetni.
A cikk kitér arra is, hogy ha kamatplafon lesz, erősen korlátozódik a bankok szerződésmódosítási lehetősége is, illetve csökken maga a törlesztőrészlet. Ez esetben viszont vagy a bankszektor bevétele lesz tartósan alacsonyabb, vagy megint csak állami pénzt kellene bevonni kamattámogatásra – ez szintén fogas kérdés, arról nem is beszélve, hogy az árfolyamkockázatot valakinek vállalnia kell.
Azzal, hogy forintosítanak minden devizahitelt, a cikk szerint stabilizálódik az állam, a hitelfelvevők és a bankszektor helyzete is, olcsó megoldásnak tűnik tehát. A törlesztőrészlet viszont ez esetben nem csökkenne, és az MNB is elveszíthetné devizatartalékai egy részét, ez csak a lakáscélú devizahiteleket tekintve 1000 milliárdos nagyságrend. Ha a hitelfelvételi pillanat árfolyamán forintosítják a hiteleket, azonnali jelentős törlesztőcsökkenés jön, de ezzel nem mindenki kapna egyforma segítséget (igazságosság), és jelentős azonnali tőkevesztés jelentkezne a bankoknál.
Ha csak fokozatosan forintosítják a devizahiteleket, az állam és a bankszektor könnyebben juthat egyezségre, mert a veszteség kisebb, amit el kell osztani, és néhány éven belül a devizahitelek is eltűnnek, ami ugye a kormány politikai célja. Ezt a megoldást viszont nehezen lehetne közérthetővé tenni, és a kedvezmény léptéke sem olyan nagy.
Vannak olyan adósok, akik már réges-régen (90 napnál régebb óta) tartoznak, számukra lehet megoldás a családi csődvédelem, illetve a kiterjesztett Nemzeti Eszközkezelő.
