Többféle formában is állást foglalt az elmúlt időkben a Kúria a devizaalapú kölcsönök ügyében. A Magyar Nemzetnek nyilatkozva Kelemen Dániel, a Réti, Antall és Társai PwC Legal ügyvédje két emlékezetes perre utalt. Az egyikben a legfőbb bírói fórum úgy döntött, hogy – a jogszabályok keretei között – a hitelintézet egyoldalú szerződésmódosítása is érvényes lehet. A másik alkalommal az illetékes tanács az árfolyamrés kérdéseiről határozott: az érvénytelenségi okot megállapította ugyan, a szerződést azonban ítéletével érvényesnek nyilvánította. A hátteret felvázolva Kelemen Dániel emlékeztetett, hogy a Kúria polgári kollégiuma a devizaperek tömeges megindulása előtt – bár azoktól függetlenül – 2010-ben már foglalkozott az érvénytelenséggel. A grémium rögzítette, hogy ha valamely szerződésben olyan kikötések szerepelnek, amelyek a megállapodást egyébként érvénytelenné teszik, a bíróságnak azt kell elsősorban vizsgálnia, van-e mód rá, hogy a szerződést érvényessé nyilvánítsák. Ha a jogi feltételek megvannak, a szerződés hibáit orvosolni kell. Az árfolyamréssel összefüggő határozat ezt a kollégiumi véleményt is figyelembe vette.
Az állami kezességvállalás feltételekhez kötése hozzájárulhat a nehéz helyzetben lévő devizaadósok tartozásának részleges elengedéséhez, valamint egyben a pénzügyi rendszer stabilitásához, ha ebben a bankok is partnerek lesznek.
November 5-én fogadta el a parlament a devizahitelesek megsegítését szolgáló legújabb törvényt, amelynek értelmében az árfolyamgátba a jövőben bármelyik adós beléphet, az is, akinek 90 napon túl késedelmes tartozása van, és az is, akinek a hitele a folyósítás idején meghaladta a 20 millió forintot.
A lap megkérdezte a szakértőt, mi a különbség a hitel és a kölcsön között. Az ügyvéd értelmezése szerint annak önmagában nincs jelentősége, hogy a dokumentumot kölcsön- vagy hitelszerződésnek nevezik-e. Annak sokkal inkább, hogy fogyasztói hitelről van-e szó. A fogyasztókat ugyanis – akik általában magánszemélyek – erősebben védi a törvény. A szigort jellemzi, hogy a fogyasztói szerződésből fakadó jogviták konkrét, egyedi megállapodás nélkül, az általános szerződési feltételek alapján a rendes bíróság helyett nem utalhatók választott bíróság elé. A többnyire a kereskedelmi kamarák mellett működő választott bíróságok ugyan rendszerint gyorsabban döntik el az ügyeket, de határozataik ellen csak kivételesen, szűk keretek közt van jogorvoslat. Az ilyen kikötés hátrányosan érinti a fogyasztót, a feltétel tehát tisztességtelen és így érvénytelen is. Kelemen Dániel hozzátette: a Kúria polgári és gazdasági jogegységi tanácsa októberben az uniós irányelvek és a hazai jogszabályok egybevetésével ezt a kérdéskört is elemezte. Előzőleg ugyanis a hazai bíróságok más-más döntést hoztak, közülük nem mindegyik találta kifogásolhatónak a választott bírósági kikötést. A Kúria szerint a bírónak fel kell hívnia az ügyfél figyelmét, és kérésére érvénytelenné kell nyilvánítania az egyedileg meg nem tárgyalt hasonló előírást.
Az eljárás kapcsán az ügyvéd rámutatott, hogy a jövő márciusban hatályba lépő új polgári törvénykönyv már tartalmazza: tisztességtelen a fogyasztói szerződésben az a kikötés, amely kizárja vagy korlátozza, hogy igényeiket a fogyasztók peres vagy egyéb jogi úton érvényesítsék. Különösen kifogásolható, ha a szerződéses partner a fogyasztót – jogszabály engedélye nélkül – választott bíróság elé kényszeríti. A szakértő megjegyezte, hogy a magánszemélyekkel kötött banki hitelszerződések az ügyfél panaszait rendszerint nem szokták választott bíróság elé utalni, az ilyen eljárás inkább a vállalkozások egymás közötti vitáinak rendezését segíti.
A teljes cikket a Magyar Nemzet hétfői számában olvashatja.
