Jól járnak a balatoni horgászok, retteghetnek a kormoránok

Maradnak a három éve változatlan horgászjegyárak, a tó mellett is lecsapnának a ragadozómadár-rajokra.

A mintegy 40 ezresre becsült balatoni horgásztársadalomnak 10 százalékkal megnövelt pontytelepítéssel is kedvez a társaság: az idei évre előirányzott 300 tonna helyett 330 tonna két-három nyaras pontyot telepítenek a tóba az év végéig – tette hozzá.

A vezérigazgató elmondta, hogy mindezek fedezetét az angolnafogásokból fakadó bevételek adják. A Sió-zsilipnél elhelyezett angolnacsapda zsákmánya a vízeresztésektől függ, ezért minden évben esetleges, így nem lehetett előre tervezni a cég költségvetésébe.

Hozzátette, hogy a cég azért is szeretne kedvezni a horgászoknak, mert ellensúlyozni akarja azokat a szigorításokat, amelyek a szeptemberben életbe lépett halgazdálkodási törvény november közepén napvilágot látó végrehajtási rendeletében várhatók. Füstös Gábor példaként említette, hogy a tervek szerint nemcsak alsó, hanem felső méretkorlátozás is lesz a kifogott halaknál, illetve az eddiginél több halfaj horgászatában várható tilalmi időszak bevezetése. Megjegyezte, hogy a változások közül többel nem ért egyet szakmailag, egyebek közt azért, mert azokat nem előzte meg semmiféle tudományos kutatás, és mert megbonthatják a tó ökológiai rendszerét.

A balatoni horgászjegyeknél egyetlen, leginkább a helyi horgászoknak kedvező változást vezetnek be: a Nyugati-övcsatorna területi engedélye jövő évtől érvényes lesz a Kis-Balaton horgászható területére és a Fonyódi-árokra is. Változás lesz az is, hogy a január végéig kapható akciós jegyeket vásárlóknak az állam által kibocsátott fogási napló mellett a balatoni fogási naplót is vezetniük kell. Erre azért van szükség, hogy a balatoni fogási eredményekről a víz kezelője közvetlenül kapjon adatokat a sikeres halgazdálkodás érdekében.

Az idei halgazdálkodási terv szerint a ponty mellett 60 ezer egynyaras süllőt, 250 ezer előnevelt csukát, valamint kétezer növendék compót is telepítenek a tóba, ezek egy része már tavasszal vízbe került. Újdonságnak számít, hogy az idén az őshonos ragadozóhalak állományát is gyarapítják balin, sügér és harcsa kihelyezésével.

A sajtótájékoztatón Havranek Mihály halőrzési és vagyonvédelmi vezető elmondta, hogy a törvényi szigorításoknak is köszönhetően az idén több orvhalászt fogtak el a vízirendészettel együtt, mint a korábbi években, és nőtt a horgászati szabályok megsértése miatt indított eljárások száma is. A halőrök eddig 207 feljelentést tettek a halászati, halgazdálkodási törvény megsértése miatt, a horgászrendi szabályok megsértése okán 82 esetben jártak el, orvhalászaton 26 embert értek tetten, és összesen 5500 méternyi orvhalász hálót gyűjtöttek be.

Szó esett a kormoránokról is, amelyek egyre nagyobb problémát jelentenek a Balaton és a térség halastavainak halgazdálkodásában. Az ezres nagyságúra is felduzzadó madárrajok a becslések szerint naponta 400-500 kilogramm halat, főként süllőt és gardát zsákmányolnak a vizekből. A környezetvédelmi felügyelőség évente 200-200 kormorán kilövését engedélyezi a cég két tógazdaságánál, de kérdés, hogy ez elegendő lesz-e a jövőben, mivel a madarak száma évek óta egyre nő a térségben. A társaság kérvényezi az illetékes hatóságnál, hogy a Balatonon is lehessen gyéríteni a jövőben a kormoráncsapatokat – hangzott el a sajtótájékoztatón.