Biztosan nem lép állami szereplő a mobilpiacra, egy nemrégiben született kormánydöntés szerint ugyanis a Magyar Posta, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a Magyar Villamos Művek (MVM) által létrehozott MPVI Mobil Zrt. megszűnik. Pontosabban a cég beolvad az intézményi hátteret eredetileg biztosítani hivatott postába, míg az MFB és az MVM visszakapja az eredetileg rendelkezésre bocsátott, összesen félmilliárd forintos alaptőkét. A Magyar Nemzet kormányközeli forrásból úgy értesült, hogy a mobil távközlési piac bővítése továbbra is napirenden van – azaz a még várhatóan az idén kiírandó mobiltender lehetőséget biztosít a Telekom, a Telenor és a Vodafone sávtartomány-bővítése mellett egy újabb szereplő megjelenésére is –, de az állam semmilyen más felállásban nem áll a rajtvonalhoz.
Az állami mobilcéget azzal a céllal hozta létre a konzorcium, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2011-es frekvenciaaukcióján elegendő sávtartományt szerezzen meg ahhoz, hogy negyedikként megjelenjen a verseny jeleit csak mérsékelten mutató hazai mobilpiacon. Bár a cég e tekintetben sikerrel járt, a Kúria idén februárban jogerősen eredménytelennek minősítette a tendert. Az MPVI áprilisi közgyűlése döntött a költségek visszafogásáról, ami a dolgozók jelentős részének elbocsátását jelentette. A fejlesztési tárca akkor azt közölte, hogy a társaság csak addig nem végez szolgáltatást, amíg ténylegesen meg nem nyílik a lehetőség arra, hogy mobilszolgáltatóként léphessen a piacra. E tervek ellenére a konkurens távközlési cégek tényként kezelték, hogy az állam visszavonulót fúj majd ebben a kérdésben – mint mostanra kiderült, helyesen.
Az elemzők korábban számos alkalommal felhívták már arra a figyelmet, hogy a jövő évi országgyűlési választások közeledtével a kabinet várhatóan nem törekszik majd az eddigi tapasztalatok alapján bizonytalan kimenetelű mobilpiaci megjelenésre. Ehelyett a soron következő mobiltender lehetőség szerint zökkenőmentes lebonyolítására és az ebből befolyó költségvetési bevételre koncentrál, ami a jövő évi büdzsé tervezete szerint 120 milliárd forint. Legalább ennyire fontos, hogy a visszavonulással az állam további komoly, jó esetben is csak hosszú távon megtérülő kiadásoktól kíméli meg magát: a finn Rewhell által még az MPVI számára készített tanulmány szerint az indulás utáni években 350-380 milliárd forintos infrastrukturális és marketingberuházást kellett volna kifizetnie a piacra lépő állami cégnek.
Bodacz Péter
A teljes cikket a Magyar Nemzet szerdai számában olvashatja.
