A Miniszterelnökséget vezető államtitkár előadásában emlékeztette a bizottságot, hogy a kormány hivatalba lépése óta fontos feladatnak tekinti az ország energiaellátásának biztosítását. Lázár elmondta, hogy Magyarországon az egyik legsúlyosabb kérdés az áram ára, amely hatással van a gazdaság versenyképességére.
„Megfizethető áramárak kellenek a magyar választópolgárok, magyar polgárok, a háztartások számára, de legalább ilyen fontos a magyar gazdaság szempontjából, hogy milyen áramot tudunk biztosítani, és milyen áron” – jelentette ki. Közölte: ebben az ügyben a paksi atomerőmű megkerülhetetlen tényező. Emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés már 2009-ben a létesítmény bővítésének előkészítésével bízta meg a kormányt. Lázár jelezte, hogy 2037-ben az erőmű mai blokkjai befejezik működésüket, ezért halaszthatatlanná vált a létesítmény jövőjének áttekintése; így több fordulóban egyeztettek az orosz állammal szakértői és állami szinten egyaránt.
Az államtitkár kijelentette: ha a kormány nem tesz lépéseket, akkor az atomerőmű 2037-től nem működne, „a rezsicsökkentés megvalósíthatatlan lenne, és a magyar gazdaság számára az olcsó áram esélye is lehetetlen lenne”. „A parlamenti felhatalmazás alapján a tárgyalások a kapacitás fenntartása irányába mutatnak, ezért kezdtük meg Oroszországgal ezeket a tárgyalásokat. Tehát arról szeretném tájékoztatni a gazdasági bizottságon keresztül a magyar Országgyűlést, hogy folynak tárgyalások a magyar kormány és Oroszország között több témakörben is a paksi atomerőmű sorsát illetően” – mondta Lázár.
Az államtitkár elmondta, hogy egyes kérdésekben a tárgyalások már a végső szakaszba értek. Közölte: Magyarország kifejezte szándékát az 1966 óta fennálló együttműködés meghosszabbítására. Lázár elmondta: a kormány és az orosz állam megállapodás közeli helyzetbe került a kapacitásfenntartás kérdésében. A következő lépés egy orosz–magyar államközi szerződés megkötése lesz, amelyet az Országgyűlésnek kell jóváhagynia.
A paksi atomerőműben alkalmazott biztonságnövelő elemzési módszert ajánlotta követendő példának az atomerőmű-üzemeltetők világszövetsége tagjai számára.
Az elkövetkező évtizedekben a szén-dioxid-kibocsátást terhelő adók miatt a nukleáris és a megújuló energiák uralhatják a piacot. Az itthon előállított villamos energia erősíti az ország pozícióit is.
Hamvas István, az atomerőmű vezérigazgatója arról adott tájékoztatást korábban, hogy a paksi 1. blokk esetében már megkapták a további húszéves működéshez szükséges engedélyeket, a 2. blokkra vonatkozó kérelmet már benyújtották a hatósághoz. Most a másik két blokkon végeznek átalakításokat annak érdekében, hogy még húsz éven át megfeleljenek a biztonság elsődlegességét szem előtt tartó követelményeknek.
A paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítása szakértői becslések szerint harmadába kerül az atomerőművel megegyező teljesítményű gázturbinás erőmű és hatodába egy új szénerőmű felépítésének.
