Ezreket csalnak lépre álomhozamokkal

Évente több ezer embert csapnak be a jogosulatlanul működő befektetési vállalkozások.

Kétszázötvenmillió forintra bírságolta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Cívis Globál Brókerházat, mert a társaság a szükséges engedély hiányában ígért befektetést az ügyfeleinek. Az eljárás során az MNB megállapította: a Cívis Globál több száz ügyfelével kötött befektetési szerződést, és ennek nyomán milliárdos összeget vett át. A lap információi szerint körülbelül négymilliárd forintot gyűjtöttek be. A bírság indoklásában az áll, hogy a társaság többek között azzal hágta át a törvényt, hogy csak biztosítás nyújtására volt engedélye, befektetési portfólió kezelésére nem.

A nyomozó hatóság is vizsgálódik az ügyben, mert az ügyfelek jelentős része a mai napig nem tudja, hogy mi lett a pénzével. Sőt, a brókerház tulajdonosát csalás gyanújával már előzetes letartóztatásba helyezte a rendőrség.

A Magyar Nemzet egyébként korábban arról értesült, hogy a brókerház 18 százalékos hozammal kecsegtette az ügyfeleit. Az érdeklődőknek azt mondták, ingatlanba és egy közelebbről meg nem nevezett tengeri szénhidrogénmezőbe fektetik a pénzt. Az üzlet az első időben jól ment, az ígért kamatokat a befektetők időben megkapták, végül azonban kipukkant a lufi, és sokan a mai napig nem tudják, mi lett a pénzükkel. Egyre többen beszélnek arról, hogy a Cívis Bróker által kínált befektetés nem is valós pénzügyi termék, hanem a piramisjáték sajátos formája.

A Cívis Global egyébként nem az egyedüli brókercég, amelyik engedély nélkül kezelte az ügyfelei megtakarításait. A Magyar Nemzeti Bank csak az elmúlt három hónapban hat társaság számláját zárolta. Ezek rendszerint ötven– százmillió forintos bírságot is kaptak, amelyek összege a Cívis Globál bírságával együtt meghaladja a 600 millió forintot.

A jogtalan befektetési szolgáltatásra épülő csalás egyébként néhány éve vált népszerűvé, amikor a betéti kamatok süllyedése miatt egyre többen kerestek jó hozammal kecsegető helyet a pénzüknek. Egyes brókerházak azáltal próbáltak bővülni, hogy irreálisan magas hozamokat ígértek a megtakarításaikat elhelyezni kívánóknak. Egy részük valóban befektette a pénz egy részét, mások viszont ki sem vitték a piacra a megtakarításokat. Évi húsz százalék biztos nyereség a jelenlegi kamatviszonyok mellett nagyon jól hangzik. Talán nem is csoda, hogy olyan sokan hessegették félre a bennük motoszkáló gyanakvást, amikor valamelyik befektetési szolgáltató szakembere eléjük tolta a szerződést.

Binder István, a Magyar Nemzeti Bank kommunikációs osztályvezetője a lapnak elmondta: az emberek egy része annak sem néz utána, hogy az adott cégnek van-e engedélye a portfóliókezelésre vagy a betétgyűjtésre. A gyanú csak akkor ébred fel bennük, amikor az ígért hozam elmarad, sőt sok esetben még a befizetett pénzeknek is lába kél. Pedig a jegybank honlapján, a figyelmeztetések menüpont alatt több olyan cég neve is szerepel, amelyeknél felmerülhet a tisztességtelenség gyanúja.

A Magyar Nemzeti Bank információi szerint több ezerre tehető az engedély nélkül működő befektetési cégek által megkárosított ügyfelek száma, az elcsalni próbált összeg pedig tízmilliárdos nagyságrendű. A pontos összeget azért nem lehet meghatározni, mert a lefülelt cégek számláiról rendszerint megpróbálják kártalanítani az ügyfeleket, akik szerencsés esetben nagyobb veszteség nélkül úszhatják meg a könnyelmű befektetési kalandot. Persze az is előfordul, hogy a vizsgálat alá vont cég tulajdonosai az első gyanús jelre külföldre menekítik a pénzeket, így tőlük legjobb esetben is csak hosszas jogi hercehurca után lehet visszaszerezni a kicsalt pénzek maradékát.

Az engedély nélküli portfóliókezelés egyébként csupán egyik fajtája a pénzügyi csalásoknak. Előfordul, hogy betétgyűjtéssel vagy kötvénykibocsátással buknak meg az engedéllyel nem rendelkező cégek. Míg mások a jogosultságok hiányában nyújtanak kölcsönt az ügyfeleiknek. Ez utóbbi esetben gyakran belépési díjat kell fizetniük a hiteligénylőknek, ám az ígéretek ellenére végül nem jön létre a kölcsönszerződés.

Binder István azt is elmondta, hogy a jegybank az elmúlt hónapokban felgyorsította a fellépést a jogosulatlanul működő befektetési társaságok ellen, ám a jelek szerint újabb és újabb cégek lépnek piacra. A jegybank látókörébe közel harminc gyanús társaság került, ezek egy részénél már elindult a vizsgálat, másoknál pedig annak néznek utána, hogy szükség van-e alapos átvilágítására. A vizsgálatok során a gyorsaság a legfontosabb, az, hogy a gyanú felvetődése esetén minél hamarabb zároltassa a cég számláit a hatóság, hogy a tulajdonosok ne menekítsék külföldre a pénzeket.

Binder István szerint a becsapottak magas száma már csak azért is sajnálatos, mert kis körültekintéssel ki lehetne szűrni a csaló társaságokat. A szakember szerint az egyik legfontosabb szabály az, hogy az irreálisan magas hozamígéretekben nem szabad hinni. Húsz százalék körüli hozamot jelen körülmények között nem lehet kitermelni a piacon, még exk-luzív alapokkal sem.