Binder István, a Magyar Nemzeti Bank kommunikációs osztályvezetője a lapnak elmondta: az emberek egy része annak sem néz utána, hogy az adott cégnek van-e engedélye a portfóliókezelésre vagy a betétgyűjtésre. A gyanú csak akkor ébred fel bennük, amikor az ígért hozam elmarad, sőt sok esetben még a befizetett pénzeknek is lába kél. Pedig a jegybank honlapján, a figyelmeztetések menüpont alatt több olyan cég neve is szerepel, amelyeknél felmerülhet a tisztességtelenség gyanúja.
A Magyar Nemzeti Bank információi szerint több ezerre tehető az engedély nélkül működő befektetési cégek által megkárosított ügyfelek száma, az elcsalni próbált összeg pedig tízmilliárdos nagyságrendű. A pontos összeget azért nem lehet meghatározni, mert a lefülelt cégek számláiról rendszerint megpróbálják kártalanítani az ügyfeleket, akik szerencsés esetben nagyobb veszteség nélkül úszhatják meg a könnyelmű befektetési kalandot. Persze az is előfordul, hogy a vizsgálat alá vont cég tulajdonosai az első gyanús jelre külföldre menekítik a pénzeket, így tőlük legjobb esetben is csak hosszas jogi hercehurca után lehet visszaszerezni a kicsalt pénzek maradékát.
Az engedély nélküli portfóliókezelés egyébként csupán egyik fajtája a pénzügyi csalásoknak. Előfordul, hogy betétgyűjtéssel vagy kötvénykibocsátással buknak meg az engedéllyel nem rendelkező cégek. Míg mások a jogosultságok hiányában nyújtanak kölcsönt az ügyfeleiknek. Ez utóbbi esetben gyakran belépési díjat kell fizetniük a hiteligénylőknek, ám az ígéretek ellenére végül nem jön létre a kölcsönszerződés.
Binder István azt is elmondta, hogy a jegybank az elmúlt hónapokban felgyorsította a fellépést a jogosulatlanul működő befektetési társaságok ellen, ám a jelek szerint újabb és újabb cégek lépnek piacra. A jegybank látókörébe közel harminc gyanús társaság került, ezek egy részénél már elindult a vizsgálat, másoknál pedig annak néznek utána, hogy szükség van-e alapos átvilágítására. A vizsgálatok során a gyorsaság a legfontosabb, az, hogy a gyanú felvetődése esetén minél hamarabb zároltassa a cég számláit a hatóság, hogy a tulajdonosok ne menekítsék külföldre a pénzeket.
