A helyettes államtitkár közölte: az alacsony magyar államháztartási hiány kedvező növekedési adattal párosul, tavaly a gazdaság egy százalék körül bővült Magyarországon. (Málta rövid időre kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, majd újra az eljárás alá került.) Az NGM szerdán publikált adatai szerint az államháztartás központi alrendszerének 2013. évi hiánya 929,2 milliárd forint volt, december végi adatok a kormány várakozásainál is kedvezőbben alakultak, ami alátámasztja a GDP 3 százaléka alatti, uniós módszertan szerinti hiánycél teljesítését.
Banai kiemelte: az adatok azt mutatják, hogy 2013-ban is felelős gazdálkodás folyt az államháztartás központi alrendszerében. A végleges, uniós módszertan szerinti hiányt minden tagállam, így Magyarország is március végén közli majd az Eurostattal, ez tartalmazza majd az önkormányzatok és egyes állami tulajdonú cégek egyenlegét is – fűzte hozzá.
Banai emlékeztetett rá, 2013 első felében Magyarország ellen még túlzottdeficit-eljárás folyt, s a kormány és az Európai Bizottság Magyarországra vonatkozó prognózisai jelentősen különböztek egymástól. Az Európai Bizottság 2013 májusában még 0,2 százalékos 2013-as gazdasági növekedéssel számolt Magyarországon, és 3 százalékos hiánnyal, 2014-re pedig 3,3 százalékos deficitet prognosztizáltak.
A magyar gazdaság aktivitási adatai és előremutató jelzőszámai alapján 3 százalékos magyar GDP-növekedés sem kizárt idén, a fellendülés gyorsulásával egy időben zajló monetáris enyhítés azonban jövőre az infláció megugrásának kockázatával járhat – vélekedtek szerdai előrejelzésükben londoni pénzügyi elemzők.
Kedvező adatokat közölt korábban az Eurostat: Magyarország az Európai Unió országai közül a negyedik helyen végzett a gazdasági növekedést tekintve. A 2013-as harmadik negyedéves GDP-növekedésről szóló végleges adatokat nézve kitűnik, az unióban lassult az élénkülés.
A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet, hogy a túlzottdeficit-eljárás lezárása érdekében a kormány tavasszal, bár nem értett egyet az Európai Bizottság makrogazdasági előrejelzéseivel, az államháztartási egyenleg javítását célzó intézkedésekről döntött. Ezek két meghatározó eleme az állami működési kiadások csökkentése – például zárolása – és a pénzügyi tranzakciós illetékből származó bevételelmaradás pótlása volt.
Az év második felében, a túlzottdeficit-eljárás lezárása után és az egyre kedvezőbb makrogazdasági adatok alapján az állam takarékos működése mellett több új kiadási tételt is teljesítettek – például pedagógus-béremelés, felsőoktatási támogatások növelése, új EU önerő alap létrehozása –, illetve bizonyos zárolásokat mérsékeltek.
Banai Péter Benő rámutatott, az államháztartás központi alrendszerének egyenlege így összességében jóval kedvezőbben alakult a módosított törvényi előirányzathoz képest, a 2013. évre eredetileg tervezettnél magasabb gazdasági növekedés és alacsonyabb infláció mellett. Kiemelte: a következő időszakban az alacsony hiány kisebb finanszírozási költségeket eredményez, a nagyobb növekedés pedig több munkahelyet, nagyobb foglalkoztatást hoz majd.
