A kormány által bevezetett strukturális reformok gazdasági és pénzügyi fordulatot hoztak Magyarországon, az unortodox válságkezelés sikeres volt – mondta Matolcsy György. A jegybankelnök az Amerikai Kereskedelmi Kamara fórumán kiemelte: Magyarország kikerült az európai uniós túlzottdeficit-eljárás alól, az államháztartási hiány csökkent, és új, fenntartható gazdasági pályára állt az ország.
Matolcsy hangsúlyozta: a nehéz időszaknak még nincs vége, az eurózóna válsága újabb hullámokat vethet, ezért óvatos, konzervatív politikára van szükség a kormány és a jegybank részéről is.
A központi bank elnöke szerint a megszorítások önmagukban alapvetően kudarchoz vezetnek – írja beszámolójában a Napi Gazdaság honlapja. Ezzel szemben vannak olyan fájdalmas lépések, mint a bankadó és egyéb különadók, amelyek hosszú távon kifizetődnek, mert egyszerre képesek fenntartani a lakosság bizalmát és az üzleti szféra megértését – érvelt a jegybank elnöke az amerikai üzletemberek előtt.
A magyar gazdaság, amelyet különösen keményen sújtott a 2008–09-es globális gazdasági és pénzügyi válság, bebizonyította, hogy képes kilábalni, és megállni a saját lábán – írta a Financial Timesban Varga Mihály.
Már külföldön sem tartják érvénytelennek a magyar kormány gazdaságpolitikájának az eredményeit. Ragadós a példa, az Orbán-kabinet lépései egyre több uniós tagállamba szivárognak át. Nemrégiben például görög tisztviselők jártak hazánkban, hogy tanulmányozzák a magyar modellt.
A bankadó Európában Magyarországon a legmagasabb – ismerte el Matolcsy, de mint hozzátette, ez a tehermegosztás legfontosabb eleme volt. Az MNB-elnök úgy érvelt, hogy a bankok profitabilitása a devizahiteleken olyan nagy volt, hogy alapvetően a bankadótól sem fog eltűnni a jövedelmük.
A hitelminősítőket megint kiosztotta a jegybankelnök. Szerinte ezek a szervezetek is hozzájárultak a válsághoz, s a modelljeik még mindig nagyon gyengék. Matolcsy György reményét fejezte ki, hogy a három nagy hitelminősítő hamarosan jobb modelleket fog használni.
Az MNB elnöke azt jósolja, hogy három éven keresztül 2 százalékos éves növekedés várható. Megjegyezte: Magyarországon a folyó fizetési mérlegben többlet jelentkezik, ami nagy különbség Magyarország és Törökország, illetve sok európai uniós tagállam között. A szerdai forintgyengülést nem kommentálta Matolcsy György.
Délután kissé erősödött a magyar fizetőeszköz, majd a zlotyval együtt ismét gyengülni kezdett, délután fél háromra az euróval szemben 309,90-es forinton érte el idei leggyengébb árfolyamát. Az eurójegyzések a kora reggeli 303 forint alatti szintről szerdán 308,45 forintig emelkedtek, amit devizapiaci kereskedők a törökországi kamatemelés járulékos hatásának, a forintra irányuló árfolyam-spekulációnak, illetve a Fed szerdai döntése előtti óvatos magatartásnak tulajdonítottak.
A forint a jegybank elnökének beszédét megelőzően már erősödésnek indult, majd utána kissé gyengült. Kora délután a magyar fizetőeszköz – a lengyellel együtt – ismét gyengülni kezdett.
Londoni elemzők úgy vélik, hogy a török központi bank által bejelentett meredek kamatemelés után úgy tűnik, a piac most a Magyar Nemzeti Bankot kezdi tesztelni. A 4cast nevű pénzügyi-gazdasági elemzőház szerint a török – és az indiai – jegybanki kamatemelések, valamint a felzárkózó térségből megindult tőkekivonás felgyorsulása és a kockázatvállalási készség általános romlása közepette „nem meglepő”, hogy a piac elkezdte megkérdőjelezni az alacsony magyar jegybanki kamat fenntarthatóságát. A ház szerint a piaci szereplők az MNB Monetáris Tanácsának „komoly tesztelését” készítik elő, és ebben a környezetben jelentősen megnőtt az esélye a szóbeli, illetve a tényleges intervenciónak az MNB részéről.
Tavaly a legmagasabb eurójegyzés 308,65 forint volt, 2012-ben 316,32 forint. A történelmi csúcs az 2011-es 317,84 forintos jegyzés volt.
