A kettes blokk üzemidő-hosszabbítási kérelmét az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. az elmúlt év végén benyújtotta, az OAH az elemzések felülvizsgálatával, helyszíni ellenőrzéssel hoz határozatot arról, hogy a blokk „milyen további üzemidőre alkalmas” – mondta a főigazgató.
Fichtinger kifejtette: 2009-ben nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarország atomerőmű építését tervezi, a hivatal azóta foglalkozik az erre való felkészüléssel, ami a jogszabályi környezet, a biztonsági követelményrendszer és a hatósági munka létszám-, illetve költségigényeire is kiterjed, továbbá magába foglalja a lehetséges blokktípusok műszaki paramétereinek megismerését – foglalta össze a nukleáris hatóság főigazgatója.
A részletekről azt mondta, hogy felülvizsgálták, átdolgozták a nukleáris biztonsági követelményrendszert. Figyelembe vették a csernobili, a fukusimai és a 2003-as paksi tapasztalatokat, a nemzetközi gyakorlatot, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ajánlásait.
„Magyarországon nagyon limitált az energiahordozók hozzáférhetősége, így szükséges és szerencsés lépés volt, hogy a nyolcvanas években az atomenergia felé nyitottunk. Jelenleg sem látunk olyan körülményt, amely lehetővé tenné, hogy ezt mellőzzük” – nyilatkozta a Szegedma.hunak Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója.
A Moszkvával való együttműködés kapcsán Aszódi úgy nyilatkozott: az oroszok egyértelműen meghatározó szereplők az atomerőmű-piacon, így a döntés legjelentősebb oka nem műszaki és még csak nem is politikai, hanem gazdasági jellegű.
Nógrádi György úgy véli: Oroszországgal a kapcsolatokat nem lazítani kell, hanem szorosabbra fűzni. A biztonságpolitikai szakértő szerint semmi szégyenkeznivalónk nincs amiatt, hogy az oroszokkal újíttatnánk fel Paksot. Az atomerőművet annak idején az oroszokkal építettük, így valami „elképesztő tragédiának” kellene történnie ahhoz, hogy ne velük újíttassuk föl – jelentette ki Nógrádi.
Egyébként a szocialisták is az oroszokkal bővítették volna a paksi atomerőművet a WikiLeaks által kiszivárogtatott iratok szerint.
A 2500 elemből álló követelményrendszer 29 eleménél módosítást kezdeményezett és 50 új követelmény bevezetését javasolta a hatóság annak érdekében, hogy a nukleáris biztonságot garantálják. A szükséges jogszabály-módosítást jelenleg véleményezik.
Az OAH az engedélyezéshez szükséges létszám- és anyagiforrás-igényt felmérte, de ezekkel még nem rendelkezik – mondta a főigazgató. Hozzátette, lehetetlen megmondani, hogy az engedélyezés meddig tart, hiszen mintegy féltucatnyi „nagy” telephelyengedélyről és körülbelül hatezer kisebb engedélyről van szó. Dolgoznak ennek a programnak az ésszerűsítésén – közölte.
Fichtinger Gyula újságírói kérdésre elmondta, hogy nem kérték ki a hatóság véleményét a paksi bővítésre vonatkozó megállapodás előtt, de ez „szerte a világon így működik” hiszen ez politikai-gazdaságpolitikai kérdés. A hatóság akkor jut szerephez, amikor az alaptípust a hazai követelményekhez, sajátosságokhoz igazítják.
A főigazgató azt mondta, az általuk eddig vizsgált öt típus között az orosz blokktípus is szerepel. Ezek mindegyike az úgynevezett 3+ generációhoz tartozik, és teljesíti az általános elvárásokat, rendelkezik a szükséges biztonsági rendszerekkel.
Fichtinger Gyula arról is beszélt, hogy a csillebérci kutatóreaktorban használt nagy dúsítású fűtőelemeket a hatóság engedélyével és folyamatos ellenőrzése mellett visszaszállították Oroszországba. Szintén Oroszországba viszik majd 2015-ig a 2003-ban megsérült, hermetikus tokokban tárolt paksi fűtőelemeket.
A 2014-es feladatok közül a paksi bővítéssel és üzemidő-hosszabbítással kapcsolatos hatósági munka mellett a legjelentősebb az, hogy a radioaktívhulladék-tárolók biztonságának hatósági felügyelete július 1-jével a hivatal hatáskörébe kerül – mondta az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója.
Szemléletváltásra és szakmai fejlődésre lesz szükség a következő években ahhoz, hogy minél több magyar vállalkozás sikerrel pályázhasson a paks i atomerőmű bővítésében való részvételre – mondta Nagy Sándor, az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója csütörtökön egy konferencián, Debrecenben.
Egy ilyen beruházáshoz szükséges a nagyon szigorú elfogadhatósági szabályok betartása, az idegen nyelv, elsősorban az angol, magas szintű ismerete – közölte.
Kifejtette: a nukleáris iparban elvárás, hogy minden körülmények között az utasítások szerint kell eljárni. A szemléletváltás ebben azért szükséges, mert a felmerülő problémára nem lehet úgy reagálni, hogy „majd mi azt megoldjuk”. Bármilyen apró eltérés vagy a legkisebb szabálytalanság is komoly pénzügyi és időbeli veszteséget eredményezhet, és rögtön csődbe is vihet egy-egy vállalkozót – jelezte.
Nagy Sándor közölte: jelenleg 158 vállalkozás van Magyarországon, amely képes nukleáris létesítmény fejlesztésében részt venni, és további 287, amely továbbképzés és technológiai fejlődés révén képes lehet rá. Ehhez kapcsolódva jelezte: folyamatban van egy oktatási program kidolgozása, amely kifejezetten a paksi atomerőmű bővítését érinti.
Megítélése szerint a két új paksi blokk építése közvetlenül 7-8 ezer embernek adna munkát, és további 20-30 ezernek közvetett módon.
Beszámolója szerint kutatások támasztják alá azt, hogy ahol atomerőmű épült, azokban a régiókban nőtt a munkaerő képzettsége, az átlagkereset, és ezáltal az életszínvonal; csökkent a munkanélküliség és az adóbevételek is növekedtek.
Véleménye szerint a magyar cégeknek, beszállítóknak a saját szakterületükön kell „beleásniuk magukat” az atomipar specifikumaiba. Ezt segíthetik tanulmányutak, továbbképzések.
Nagy Sándor a konferencián részt vevő mintegy 50 cégvezetőnek beszámolt a beruházás technikai részleteiről is. Ebből kiderült, hogy speciális munkafázisok, óriási méretű berendezések szerelése, speciális építési és szerelési technológiák jellemeznek egy ilyen beruházást.
