Érdemes összevetni, hogy míg 2010-ben hatszáz államiföld-használó volt Magyarországon, számuk ma hatezer – jelentette ki Bitay Márton. A Földet a gazdáknak programról szólva az államtitkár kifejtette: 2010 előtt nem volt pályáztatás, átláthatatlan módon lehetett termőföldhöz jutni, az alkalmankénti licit pedig kizárta a helyi, kispénzű gazdálkodókat. Kiemelte: ezzel szemben a Nemzeti Földalap által meghirdetett területekre 20 évre szóló bérleti szerződést kötöttek, ez egy olyan perspektíva, amire már lehet építeni egy családi gazdaságot, egy család megélhetését, jövőjét – hangsúlyozta.
Bitay Márton a 180 percben felidézte: a szocialisták nem szavazták meg a zsebszerződések elleni küzdelemről szóló törvényt sem. Kifejtette: a „Gyurcsány-koalíció minden esetben a külföldiekkel és a nagyüzemi nagytőkével összefogva próbálja támadni Magyarországot, a magyar gazdákat ( ), akár a földprogramot, akár a földtörvényt, akár a zsebszerződések elleni küzdelmet”. Hozzátette: mindez „logikus”, hiszen a DK – a programja szerint – lehetővé tenné, hogy kft.-k, jogi személyek is vásárolhassanak termőföldet Magyarországon. Az adott kft. eladásával azonban külföldiek kezébe kerülhetne a magyar termőföld – hívta fel a figyelmet az államtitkár.
Ismert, 2010 előtt mindössze 600 bérlő gazdálkodott 600 ezer hektárnyi nemzeti tulajdonú birtoktesten, a második Orbán-kormány azonban 6000-re növelte ezt a számot. 2010 előtt a szocialista kormányok agrárpolitikájának megfelelően az állami földek használata kapcsán a nagygazdaságok részesültek előnyben. A Fidesz–KDNP-kormány azonban arra törekedett az első pillanattól kezdve, hogy a nagyüzemek arányát visszaszorítsa, a nagyüzemek által használt állami földek méretét csökkentse. „A Gyurcsány-kormányok alatt ahhoz voltak szokva, hogy besétálnak a minisztériumba és mindenféle pályáztatás nélkül, egyedi bérleti díjak alapján hatalmas földterületek használati jogát szerzik meg” – fogalmazott korábban Bitay.
Szavai szerint az Orbán-kormány 2010-ben kaotikus, a családi gazdaságok számára kedvezőtlen földviszonyokat örökölt. A szaktárcánál a Nemzeti Földalap vonatkozásában nagyon sok olyan szerződést találtak, amelyek különféle bérleti díjakat tartalmaztak különféle feltételekkel. Voltak szerződések, amelyek hektáronkénti 1, 10 vagy 100 forintos bérleti díjért köttettek. Az utóbbiból több is 8 ezer hektár bérlésére vonatkozott 99 évre, a terület vadászati, halászati, bányászati jogával együtt. Egyes területekről kiderült, hogy valójában az államé, csak eddig nem tudott róla, más földekről pedig tudta, hogy az övé, csak nem tudta, ki használja, s aki használta, nem is fizetett bérleti díjat érte.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy mindebben hosszú és kitartó munkával sikerült rendet tenni, és változás következett be a földdel kapcsolatos gondolkodásban is. A föld 2010 előtt korlátlanul forgalomképes dolog volt, lehetett adni-venni a befektetés, a spekuláció, az üzleti haszonszerzés reményében. A kormány ma azonban a nemzeti szuverenitás, a társadalmi megélhetés, az egészséges élelmiszer termelése szempontjából tekint rá – mondta.
Fazekas Sándor tárcavezető pedig úgy értékelt: a korábbi kiszámíthatatlan, ágazatokat elgyengítő, külföldieket beengedő, „cikcakkban haladó” agrárpolitika helyett sikerült kiegyensúlyozott feltételrendszert biztosító, a családi gazdaságok érdekeit szolgáló és a vidék megbecsültségét helyreállító agrárirányítást kialakítani.
Míg 2010 előtt nem volt hasonló program, és több ezer hektáros mamutbirtokok voltak, most egy-egy gazda átlagosan 25 hektár körüli szántót és mintegy 60 hektárnyi legelőt nyer el egy-egy pályázaton a Földet a gazdáknak program keretében. Az eddig nyertes pályázók több mint 80 százaléka természetes személy. Mindez azt támasztja alá, hogy a mostani kormány nem a nagyüzemeket, cégeket, cégcsoportokat, hanem mindenekelőtt a családi gazdálkodókat és a fiatal gazdákat kívánja segíteni.
Bitay szerint politikai indíttatásúak a Földet a gazdáknak programot ért támadások.
