A brüsszeli bizottság kedden közzétett prognózisában az idén és jövőre is 2,1 százalékos magyar GDP-növekedést jósolt, a KSH szerdai jelentése szerint pedig tovább nőtt a foglalkoztatottság, és 9 százalék alá csökkent a munkanélküliség Magyarországon.
Puskás Imre budapesti sajtótájékoztatóján az adatokról azt mondta, hogy az Európai Bizottság növekedési számai most már egybeesnek a magyar kormányéval, a foglalkoztatási mutatók pedig „sok-sok évre visszatekintve a legkedvezőbbek”, sőt az európai uniós átlagnál is jobbak. A 2010-es kormányváltást követő négy évben sokkal több ember talált munkalehetőséget, mint a Gyurcsány-korszakban – hangsúlyozta.
A gazdasági növekedéssel kapcsolatban a Fidesz országgyűlési képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy az abban jelentős szerepet játszó exportbővülés mellett a fogyasztás növekedése is egyre komolyabban járul hozzá a GDP emelkedéséhez. Ez azt jelenti, hogy az embereknek több marad a zsebükben, többet költhetnek, ellentétben a 2010 előtti időszakkal – értékelte.
A kormánypárti politikus kiemelte az államadósság csökkenését is, hiszen így egyre kevesebbet kell adósságszolgálatra költeni, ennek nyomán pedig egyre több pluszforrás jut a költségvetésből egészségügyre, oktatásra és szociális ellátásra. Puskás Imre megemlítette, hogy az alacsony infláció is segíti az embereket.
Ezek alapján az áprilisi parlamenti választás tétje az, hogy Magyarország meg tudja-e védeni az elmúlt négy évben elért eredményeket vagy visszazuhan a Gyurcsány-korszakba, amikor megduplázódott a munkanélküliség, nőtt az államadósság, csökkentek a jövedelmek, és amelynek visszatérésével ismét jelentősen emelkednének az emberek terhei, a rezsicsökkentés pedig megszűnne – összegezte szavait a költségvetési bizottság alelnöke.
A kormány által indított, jól működő foglalkoztatási programok érzékelhetően javították a magyar foglalkoztatási helyzetet; ezeknek is köszönhető, hogy ismét rekordot döntött a foglalkoztatottak száma – mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikai államtitkára a KSH munkaerő-piaci adatait kommentálva.
Az idei év első hónapjában tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma Magyarországon, 437 200 álláskereső szerepelt a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében, ami több mint 200 ezres – 32,6 százalékos – csökkenés az előző év azonos időszakához képest.
A miniszterelnök február 12-i pekingi látogatásán kijelentette, hogy a cél a teljes foglalkoztatottság elérése. Ez azt jelenti, hogy „a munkanélküliséget 3-4 százalékra fogjuk leszorítani”, így lényegében mindenki folyamatosan talál majd munkalehetőséget – mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök február 17-i évértékelő beszédében külön kiemelte, hogy míg Európában inkább csökken, nálunk nő a foglalkoztatottság.
Czomba Sándor a KSH adatai közül kiemelte: újabb rekordot ért el a foglalkoztatottak száma, mivel 2013 novembere és 2014 januárja között 4 millió 30 ezer embernek volt munkája. Ez 175 ezerrel több, mint egy évvel korábban, 280 ezerrel több, mint 4 éve az azonos időszakban.
Az államtitkár kifejtette: a közfoglalkoztatottak száma egy év alatt mintegy 90 ezerrel, négy év alatt pedig mintegy 110 ezerrel emelkedett. A külföldön dolgozók száma gyakorlatilag stagnált az elmúlt egy évben, négy év alatt pedig mintegy 50 ezerrel emelkedett. „Ha a 280 ezres növekményről letisztítjuk a közmunkát és a külföldön dolgozókat, akkor továbbra is állítom, hogy a versenyszféra az elmúlt 4 évben több mint 130 ezres növekményt produkált” – hangsúlyozta Czomba Sándor.
A KSH szerdán közzétett adataira reagálva Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője kommentárjában kifejtette: a foglalkoztatás 15 ezer fővel bővült az október–decemberi átlaghoz képest, így egy év alatt kiugróan, 175,3 ezerrel, 4,030 millióra növekedett a foglalkoztatás, amire a rendszerváltás óta nem volt példa. Ez túlnyomó részben a téli közmunkaprogramok felfutásának köszönhető, azonban jelentősen bővülhetett a nem támogatott belföldi és külföldi telephelyeken dolgozók létszáma is – jegyezte meg.
Az elemző szerint a téli közmunkaprogram kifutásával a foglalkoztatottak száma ismét visszaeshet 4 millió alá, amit a tavaszi szezonális foglalkoztatás és a gazdaság várható élénkülése ellensúlyozhat, így az idei év második felében már tartósan 4 millió felett alakulhat a foglalkoztatás. A tavaszi hónapokban átmenetileg 10 százalék közelébe emelkedhet a munkanélküliségi ráta, azonban az év második felében 10 százalék alatt stabilizálódhat, így idén átlagosan 9,7 százalékos munkanélküliségi rátára számítanak a tavalyi 10,4 százalékos átlag után – írta.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője szerint a foglalkoztatottak számában további jelentős, 175 ezer fős növekedés következett be az előző év azonos időszakához képest, így a munkanélküliségi ráta is tovább tudott csökkenni. Megjegyezte: bár nincsenek részletes adatok, hogy melyik területekből adódott a foglalkoztatottság bővülése, de valószínűleg nagyrészt a téli közfoglalkoztatási program és a közmunkaprogram eredménye. Azt az Erste Bank elemzője is kiemelte, hogy az idén a privát szektorban is látványosabb lehet a foglalkoztatás bővülése a tavalyinál.
