A krími történések megcibálták régiónk gazdaságait

Warren Buffett az ukrán válságból is pénzt csinálna. Vlagyimir Putyin megállította a tőzsde zuhanását.

A moszkvai tőzsde jelentős, 12,7 százalékpontos gyengüléssel zárta a hétfői kereskedési napot: a jelentősebb cégek közül a Gazprom 11,7, míg a két legnagyobb pénzintézet, a Sberbank és a VTB 11, illetve 11,4 százalékot esett. Kedden megállt a zuhanás, s magyar idő szerint fél 12 magasságában a moszkvai tőzsde közel ötszázalékos pluszban állt.

Oroszország leminősítéséhez vezethetnek az ukrajnai katonai beavatkozás adóskockázati következményei – jósolták még hétfőn londoni pénzügyi elemzők. Értékeléseik szerint az orosz jegybank hétfőn bejelentett váratlan, 1,50 százalékpontos kamatemelése is azt mutatja, hogy az orosz gazdaság nem tudja magát elszigetelni a külső sokkoktól.

Timothy Ash, a Standard Bank vezető közgazdásza szerint a moszkvai tőzsde zuhanása és a rubel mélyrepülése nyomán alapvetően meg kell változtatni Oroszország kockázati megítélését. Az elemző azt jósolta, hogy a hitelminősítők rontani fogják Oroszország szuverén adósbesorolásait.

A keleti régió piacainak esését megneszelte a világ egyik leggazdagabb embere, Warren Buffett is: szerinte a háborúk meghozzák a befektetési kedvet, ami kiváló alkalmat teremt a jó üzletekre. „Amikor reggel felkeltem, első dolgom az volt, hogy a komputeremen megnézzem a londoni értéktőzsde honlapján azoknak a részvényeknek az árát, amelyeket vásárlunk, és jó érzéssel töltött el, amit láttam” – idézi a Napi.hu Warren Buffett CNBC-nek adott interjúját.

Arra a kérdésre, hogy folytatná-e a vásárlást, egyértelmű igennel felelt, annak ellenére, hogy a krími orosz beavatkozás miatt súlyos nemzetközi politikai válság alakult ki Európában. Buffett még azt is hozzátette az elmondottakhoz, hogy akkor is folytatná a részvénybeszerzéseket, ha a kelet-európai országban igazán nagy katonai konfliktus robbanna ki. Buffett szerint amikor egy nagyobb háború kialakul, akkor a pénz veszít az értékéből. Ez történt gyakorlatilag minden katonai konfliktus idején, amelyről ő tud. Az utolsó dolog a pénz, amit az emberek háborúk idején birtokolni akarnak. Földet, házat, értékpapírokat akarnak ehelyett – érvelt a befektető.

A görög helyzethez hasonlította a jelenlegi ukrán gazdasági állapotokat a Hungária Értékpapír Zrt. stratégiai igazgatója. Sarkadi-Szabó Kornél a Lánchíd Rádióban arról beszélt, hogy mivel Európa egyik legszegényebb országáról beszélünk, a tömeges megszorítás érzékeny terület lenne egy esetleges IMF-hitel után. A szakértő szerint az sem kizárt, hogy a nagyhatalmak és a befektetők kénytelenek lesznek elengedni, leírni az adósság egy részét, ahogy azt tették Görögország esetében. Ez még mindig jobb forgatókönyv, mint a teljes államcsőd. A befektetők, Ukrajna és a nagyhatalmak között majd kompromisszumra lesz szükség – fűzte hozzá.

Sarkadi-Szabó úgy véli, hiába vannak tartalékai Oroszországnak, egy lejtőre került gazdaságról beszélünk, és ez később a lakossági szférában is érződhet, ez hosszú távon nem lehet érdeke Putyinéknak. Csak egy év alatt a rubel 20 százalékkal értékelődött le a dollárral és az euróval szemben – emlékeztetett. A jelenlegi helyzet bizalmatlanságot eredményez az oroszokkal szemben, és ez a politika egy gazdasági csapdába vezetheti az oroszokat, de Európa gazdaságára is nagyon rossz hatással lehet. Az ukrán válság az európai bankszektorra nem jelent igazi veszélyt a korábbi feltőkésítések miatt, de egyes bankcsoportoknak azért komoly veszteséget is okozhat – tette hozzá a stratégiai igazgató.