Az elmúlt hetek, hónapok ukrán belpolitikai válsága nem tett jót a régió piacainak: nőttek az adósságkockázati mutatók, valamint gyengültek a devizák is. A hétfői ukrán események hatására a forint árfolyama kétéves mélypontjára gyengült a főbb devizákkal szemben – egy euróért több mint 313 forintot kértek.
Kedden Vlagyimir Putyin elnök utasítást adott, hogy az orosz katonai egységek térjenek vissza eredeti állomáshelyükre a múlt héten elrendelt hadgyakorlatokról. (A rendkívüli harckészültségi ellenőrzés címén múlt szerdán indított hadmozdulatokban az ország Ukrajnával is határos nyugati, valamint közép-oroszországi katonai körzetéhez tartozó csapatok, illetve más katonai egységek vettek részt. A csapatmozgásokat és a hadgyakorlatokat Moszkva előre bejelentette a NATO-nak.)
Az orosz elnök szóvivőjének szavaira megállni látszódik a régiós devizák gyengülése, így a forint is korrigálni tudott a hétfői mélypont után: az eurót délelőtt 11.30-kor 311,88 forinton jegyezték a bankközi devizakereskedelemben. Kedden az euró árfolyama 311,09 és 313,74 forint között alakult. A dollár jegyzése a kora reggeli 227,63 forintról 226,90-re, a svájci franké 257,80 forintról 256,69-re csökkent délelőtt tíz óráig, a japán jené pedig 2,2276 forintról 2,2284 forintra emelkedett. Az euró kissé erősödött, jegyzése a kora reggeli 1,3730 dollárról 1,3754 dollárra emelkedett.
Kedden délelőtt a lengyel zloty 0,54, a cseh korona 0,02, a román lej 0,37, a török líra pedig 0,55 százalékkal erősödött az euróval szemben. Az ukrán hrivnya árfolyama kedd reggel az euróval szemben az előző napival megegyező 13,42-es jegyzésen állt. A dollárt 9,77 hrivnya árfolyamon jegyezték, az előző napinál 0,23 százalékkal erősebb dollárárfolyamon. A rubel kedden erősödött, az euróval és a dollárral szemben egyaránt 0,3 százalékkal. Az eurót 50,02 rubel, a dollárt 36,37 rubel árfolyamon jegyezték.
Kedden az orosz pénzügy-minisztérium felfüggesztette a nemzeti tartalékalapba történő devizavásárlást a belső piacon – közölte a tárca. A minisztérium a pénzügypiacokon tapasztalt volatilitás növekedésével, magyarán az árfolyamok változékonyságával indokolta a döntést.
A moszkvai tőzsde jelentős, 12,7 százalékpontos gyengüléssel zárta a hétfői kereskedési napot: a jelentősebb cégek közül a Gazprom 11,7, míg a két legnagyobb pénzintézet, a Sberbank és a VTB 11, illetve 11,4 százalékot esett. Kedden megállt a zuhanás, s magyar idő szerint fél 12 magasságában a moszkvai tőzsde közel ötszázalékos pluszban állt.
Oroszország leminősítéséhez vezethetnek az ukrajnai katonai beavatkozás adóskockázati következményei – jósolták még hétfőn londoni pénzügyi elemzők. Értékeléseik szerint az orosz jegybank hétfőn bejelentett váratlan, 1,50 százalékpontos kamatemelése is azt mutatja, hogy az orosz gazdaság nem tudja magát elszigetelni a külső sokkoktól.
Timothy Ash, a Standard Bank vezető közgazdásza szerint a moszkvai tőzsde zuhanása és a rubel mélyrepülése nyomán alapvetően meg kell változtatni Oroszország kockázati megítélését. Az elemző azt jósolta, hogy a hitelminősítők rontani fogják Oroszország szuverén adósbesorolásait.
A keleti régió piacainak esését megneszelte a világ egyik leggazdagabb embere, Warren Buffett is: szerinte a háborúk meghozzák a befektetési kedvet, ami kiváló alkalmat teremt a jó üzletekre. „Amikor reggel felkeltem, első dolgom az volt, hogy a komputeremen megnézzem a londoni értéktőzsde honlapján azoknak a részvényeknek az árát, amelyeket vásárlunk, és jó érzéssel töltött el, amit láttam” – idézi a Napi.hu Warren Buffett CNBC-nek adott interjúját.
Arra a kérdésre, hogy folytatná-e a vásárlást, egyértelmű igennel felelt, annak ellenére, hogy a krími orosz beavatkozás miatt súlyos nemzetközi politikai válság alakult ki Európában. Buffett még azt is hozzátette az elmondottakhoz, hogy akkor is folytatná a részvénybeszerzéseket, ha a kelet-európai országban igazán nagy katonai konfliktus robbanna ki. Buffett szerint amikor egy nagyobb háború kialakul, akkor a pénz veszít az értékéből. Ez történt gyakorlatilag minden katonai konfliktus idején, amelyről ő tud. Az utolsó dolog a pénz, amit az emberek háborúk idején birtokolni akarnak. Földet, házat, értékpapírokat akarnak ehelyett – érvelt a befektető.
A görög helyzethez hasonlította a jelenlegi ukrán gazdasági állapotokat a Hungária Értékpapír Zrt. stratégiai igazgatója. Sarkadi-Szabó Kornél a Lánchíd Rádióban arról beszélt, hogy mivel Európa egyik legszegényebb országáról beszélünk, a tömeges megszorítás érzékeny terület lenne egy esetleges IMF-hitel után. A szakértő szerint az sem kizárt, hogy a nagyhatalmak és a befektetők kénytelenek lesznek elengedni, leírni az adósság egy részét, ahogy azt tették Görögország esetében. Ez még mindig jobb forgatókönyv, mint a teljes államcsőd. A befektetők, Ukrajna és a nagyhatalmak között majd kompromisszumra lesz szükség – fűzte hozzá.
Sarkadi-Szabó úgy véli, hiába vannak tartalékai Oroszországnak, egy lejtőre került gazdaságról beszélünk, és ez később a lakossági szférában is érződhet, ez hosszú távon nem lehet érdeke Putyinéknak. Csak egy év alatt a rubel 20 százalékkal értékelődött le a dollárral és az euróval szemben – emlékeztetett. A jelenlegi helyzet bizalmatlanságot eredményez az oroszokkal szemben, és ez a politika egy gazdasági csapdába vezetheti az oroszokat, de Európa gazdaságára is nagyon rossz hatással lehet. Az ukrán válság az európai bankszektorra nem jelent igazi veszélyt a korábbi feltőkésítések miatt, de egyes bankcsoportoknak azért komoly veszteséget is okozhat – tette hozzá a stratégiai igazgató.
