A múlt év negyedik negyedévében 2,7 százalékkal nőtt Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) az egy évvel korábbihoz képest a harmadik negyedévi 1,8 százalékos növekedés után a Központi Statisztikai Hivatal szerdán közölt részletes adatai szerint.
Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője szerint tavaly a negyedik negyedévben egy széles bázison nyugvó, viszonylag robosztus gazdasági növekedés volt látható, amihez egyszeri tényezők és trendszerű változások egyaránt hozzájárultak. Véleménye szerint a 2,7 százalékos éves szintű dinamika valamelyest csökkenni fog, mivel abban az előző évi alacsony bázis is szerepet játszott, így 2014-ben 2-2,5 százalék közötti gazdasági növekedés várható.
Az adatokat elemezve kifejtette, hogy bár az ipar termelése csökkent a negyedik negyedévben, ehhez képest a GDP-ben számított hozzáadott értéke 2,5 százalékos növekedést mutat az előző negyedévvel összevetve. Véleménye szerint a módszertani különbségek magyarázzák, hogy az ipari termelés és a hozzáadott érték statisztika érdemben elvált egymástól.
A mezőgazdaság éves szintű jelentős növekedése véleménye szerint az év első felében már lezajlott, és a második félévben már nem változott érdemben a termelés. Az építőipar, bár kisebb szektor, de a 10 százalékot meghaladó éves bővülése az elemző szerint már érdemben járult hozzá a GDP növekedéséhez. Hozzáfűzte, hogy az építőipar termelési szintje ugyanakkor még mindig a 2009–2010-es szinten van, és közel a történelmi mélypontokhoz, vagyis hosszú még az út ahhoz, hogy az építőipari kibocsátás normalizálódjon. A lakáspiac továbbra is gyenge lábakon áll, és itt egyelőre nem várható trendforduló, mivel a háztartások nagyon eladósodottak.
Felhasználási oldalon kedvező, hogy a belső fogyasztás emelkedett. A háztartások reálbére fokozatosan nőtttavaly, és ez együtt járt a lakosság bizalmi indexeinek emelkedésével. E bizalomnövekedés előbb-utóbb megjelenik a kiskereskedelmi forgalomban is – fejtette ki Balatoni.
A beruházások negyedik negyedévi megugrása véleménye szerint elsősorban a növekedési hitelprogrammal áll összefüggésben. Hozzátette: ezzel sikerült megállítani a beruházási ráta csökkenését, amely hosszú távon meghatározza egy ország növekedési képességét. Ez a mutató még mindig Magyarországon a legalacsonyabb a régióban – figyelmeztetett az elemző. A külkereskedelemről szólva az ING elemzője elmondta, hogy a nyugat-európai konjunktúra egyre stabilabb támaszt ad a kivitelnek, emellett a korábbi években kiépült autóipari kapacitások jelentősen növelhetik a magyar termékek piaci részesedését a partnereknél.
Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője is kiemelte: nagyon kedvező, hogy éves összevetésben szinte az összes ágazatban bővülést regisztrált a KSH, vagyis egyre szélesebb a növekedés bázisa. Az elemző kifejtette: csak a pénzügyi, biztosítási tevékenység és az ingatlanügyletek területén csökkent a termelés, de idén már itt is megállhat a zsugorodás. A felhasználási oldalon minden terület hozzájárult a növekedéshez. A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a készlethatás önmagában 1,9 százalékponttal fogta vissza a növekedést, vagyis e nélkül még gyorsabb lett volna a növekedés.
A 2014-es kilátásokról Suppan elmondta: az ipar az eddiginél is intenzívebben járulhat hozzá a növekedéshez, elsősorban az autóipar felfutásának köszönhetően, aminek hatása más ágazatokba is átgyűrűzhet. Az elemző számításai szerint csak az Audi, a Suzuki és a Mercedes magyarországi termelése mintegy 40 százalékkal bővül az idén, ami azt jelenti, hogy 120 ezerrel nő az összeszerelt gépkocsik száma. Az még kérdéses – tette hozzá –, hogy milyen éve lesz a mezőgazdaságnak, amely a tavalyi növekedést húzta, de egyelőre kedvező, hogy az utóbbi hetekben sok csapadék esett. Úgy vélte, a kormányzati beruházások és az európai uniós kifizetések nyomán a beruházások sem fognak leállni 2014-ben, így az építőiparban is fellendülés várható.
Az elemző szerint az idén kiegyensúlyozott szerkezetű növekedés várható; az export, a beruházások és a fogyasztás bővülése is segíti a gazdaság bővülését, összességében 2,2 százalékos GDP-bővüléssel számol 2014-ben. Az NGM szerint a KSH legfrissebb adatai alapján kijelenthető, hogy Magyarországon minden szegmensen beindult a növekedés. Jó hír, hogy a gazdasági növekedés szerkezete is kiegyensúlyozottabb lett, a külső konjunktúra mellett a belső kereslet is élénkült, a külkereskedelmi áruforgalom pedig rekordot döntött.
A tárca értékelése szerint a gazdasági növekedés fenntarthatóbbá vált, mivel a növekedés fokozatos gyorsulása mellett az ország külső egyensúlya az elmúlt negyedévekben fokozatosan javult. Mindemellett az államháztartás hiánya is jóval 3 százalék alatt maradt 2013-ban. A gazdasági kilátások a következő negyedévekre is kedvezőek, amit a külső konjunktúra várható élénkülése mellett az üzleti és fogyasztói várakozások, illetve a rendelésállomány-adatok is alátámasztanak – emeli ki a tárca közleménye.
