A pénzügyi függetlenség – a magyar sikersztori című előadáson Balog Ádám a monetáris politika válságkezelésben betöltött szerepéről, Cséfalvay Zoltán pedig a gazdasági stabilitás eléréséről osztotta meg a magyar tapasztalatokat a résztvevőkkel.
Cséfalvay Zoltán kedden az MTI-nek elmondta: előadásában egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy nagy politikai eltökéltség kellett a reformok véghezviteléhez, de a konzekvensen végigvitt reformpolitika kifizetődő volt Magyarországon. Bár a pénzügyi stabilitás helyreállítása, a kiadások csökkentése is fontos a válságból való kilábalás szempontjából, önmagában nem elégséges: reformokra is szükség van. Hozzátette, hogy Magyarország nagyon nyitott a külföldi tőke felé, ez a nyitottság pedig a „válságállóságot” is elősegítette.
Balog Ádám szerint nem a jegybanki kamatcsökkentés, hanem alapvetően a nemzetközi helyzet, így például az ukrán válság okozza a forint árfolyamában lévő „kisebb turbulenciákat”, nincs jelentős pénzügyi stabilitási kockázat. A kamatpálya további alakulásával kapcsolatban megismételte: jelenleg folyamatban van az inflációs jelentés elkészítése, „ennek a munkának az eredményeképpen döntünk a folytatásról”.
Az alelnök elmondta: előadásában arról beszélt, hogyan reagált az utóbbi években a monetáris politika a válságra világszerte, valamint hogy Magyarországon milyen lépéseket tett az MNB, hogyan segítette a gazdasági válságból való kilábalást, úgy, hogy az alapvető inflációs célját szem előtt tartotta. Az alelnök kiemelte: a jegybank felismerte az inflációs trendfordulót bő másfél évvel ezelőtt, és kamatcsökkentési ciklust kezdett, amely teljesen megalapozott volt, az inflációs folyamatok teljes mértékben alátámasztották.
A jegybanki vezetés azt is felismerte, hogy már nem elegendő az alapkamat mint monetáris politikai eszköz, mert a pénzügyi szektorban vannak olyan anomáliák – például a hitelezés hiánya –, amelyekre nem tud hatni. Az MNB ezért vezette be a növekedési hitelprogramot, amely sikerrel kezelte ezt a monetáris politikai anomáliát, és fordulatot jelentett a kis- és közepes vállalkozások hitelezésében.
Balog Ádám előadásában kitért arra is, hogy az MNB abban is csatlakozott a nemzetközi monetáris politikai irányokhoz, hogy nagyobb figyelmet fordít a pénzügyi stabilitási kérdésekre, az MNB ezért integrálta a pénzügyi felügyeletet, átalakította a pénzügyi fogyasztóvédelmet, és különböző mikro- és makroprudenciális eszközöket vezetett be, amelyek a hosszú távú pénzügyi stabilitást szolgálják.
Cséfalvay Zoltán hangsúlyozta: abban, hogy Magyarország a válságból a gazdasági növekedés útjára lépett, nagy szerepe volt annak a 2010-ben elindított stratégiának, amely a pénzügyi stabilitás megteremtése mellett a strukturális reformokat helyezte a gazdaságpolitika középpontjába. Kifejtette: olyan intézményi kereteket teremtett a kormány, amelyek megakadályozzák az adósság újratermelődését, végbement az adó-, a munkaerő-piaci és a közszférát érintő reform is. Az államtitkár kiemelte: a magyar válságkezelés fő tapasztalata, amely más országok számára is értékes lehet, hogy a pénzügyi stabilitás megteremtése mellett megéri végigvinni a gazdaság versenyképességét erősítő reformokat is.
