Fábián Gergely, az MNB főosztályvezetője a jegybank február 27-én tartott sajtótájékoztatóján bejelentette: február 21-ig 50 milliárd forint összegű új szerződést kötöttek az MNB növekedési hitelprogramja második szakaszában. A tájékoztatón Vonnák Balázs, az MNB igazgatója elmondta: a jegybank szakértői szerint a növekedési hitelprogramban az idei második negyedévtől várható élénkülés.
Az MTI által megkérdezett banki szakemberek szerint a növekedési hitelprogram (nhp) második szakaszában is élénken érdeklődnek a cégek a kedvezményes hitellehetőség iránt. A hitelprogram második fázisában a K&H Banknál eddig 150 cég igényelt és kapott hitelt, több mint 10 milliárd forint értékben. Emellett további 50 milliárd forintnyi hitelösszeg bírálata jelenleg folyamatban van.
A K&H közleménye idézi Hodina Pétert, a K&H vállalati ügyfélkapcsolatok igazgatóságának vezetőjét, aki elmondta: „Azt tapasztaljuk, hogy a vállalkozások a korábbiakhoz képest már lényegesen tájékozottabban, felkészültebben fordulnak hozzánk. A program második szakaszában eddig mintegy 150 cég igényelt nálunk hitelt, több mint 10 milliárd forint összegben, döntően beruházási célra.” A növekedési hitelprogram első szakaszában a K&H Bank összesen 93 milliárd forintnyi hitelt nyújtott 800 ügyfele részére 1000 szerződés keretében.
Nemcsak az ország külkereskedelmi mérlege alakul kedvezően, de a külföld felé nyilvántartott, illetve onnan bejövő pénzmozgások egyenlege sem mutatott évtizedek óta ilyen pozitív eredményt az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzése szerint. Becsey Zsolt úgy látja, hogy a bizottság jelentése az ország felminősítésére is okot adhat, mert stabil és kiegyensúlyozott fejlődési pályát jósol az országnak. A Külügyminisztérium külgazdasági koordinátora szerint a jelenleg formálódó transzatlanti szabad kereskedelmi megállapodásból is profitálhat hazánk – olvasható a Magyar Nemzet március 1-jei számában.
A múlt év végén tovább gyorsult a magyar gazdaság növekedése. A hazai össztermék éves szinten 2,7 százalékkal nőtt az utolsó negyedévben, 2013 egészében pedig 1,1 százalékkal gyarapodott. Elemzők szerint az sem lehetetlen, hogy az idén a korábban jelzett 2 helyett 2,5 százalékkal növekszik a gazdaság. Nemcsak az export áll a gyarapodás hátterében, a belső fogyasztás is élénkül.
Az OTP Bank eddig több mint 150 szerződést kötött az nhp második szakaszában. Az átlagos hitel nagysága elmarad az első szakasz átlagos hitelösszegétől. Az OTP szakemberei úgy vélték: az nhp első szakaszához képest, ha az indulás óta eltelt azonos időszakot nézzük, alacsonyabb érdeklődés tapasztalható a második program iránt, ennek elsősorban az az oka, hogy a vállalkozásokat nem köti az első fázisban meghatározott szoros időkorlát.
Emellett az is hatással lehet a lassabb felfutásra, hogy az nhp második szakaszában a hitelkeret 90 százaléka új hitelkihelyezésre hívható le, és a beruházások indításához szükséges feltételek biztosítása, dokumentáció összeállítása hosszabb előkészítést igényel. A program iránti keresletnek várhatóan lendületet ad majd a 2014–2020-as uniós források pályázatainak meghirdetése, így az OTP Bank a közeljövőben a beruházási hiteligények felfutására számít.
Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese egy a héten tartott szakmai konferencián úgy vélte: az nhp második szakaszában együttesen mintegy 400-500 milliárd forintot lehet kiközvetíteni a vállalkozásoknak. Az OTP eddig 4 milliárd forint alatti hitelt nyújtott a vállalkozásoknak a jelenlegi szakaszban. Korábban összesen mintegy 600 milliárd forint hitelkihelyezésre számított az OTP vezérigazgató-helyettese. Az ügyletek nagy része forgóeszközhitelre vonatkozik – tette hozzá. Wolf elmondta: az OTP Bank a jegybank növekedési hitelprogramja első szakaszában 97 milliárd forint hitelt helyezett ki.
A Budapest Banknál az nhp második szakaszában a szerződött állomány összege meghaladja a 10 milliárd forintot, amelyből 5 milliárd forint hitelt már folyósítottak. Az nhp első fázisához hasonló mértékű kihelyezésre számítanak a program második szakaszában is. A Budapest Bank a növekedési hitelprogram első szakaszában az MNB által a pénzintézet rendelkezésére bocsátott teljes keretösszeget, azaz 44 milliárd forintot a határidőre leszerződte. Összességében több mint 700 ügylet esetében kötöttek szerződést. A vártnál nagyobb volt az érdeklődés az új hitelek iránt, amelyek az első pillér 50 százalékát teszik ki. A bank célja az volt, hogy minél több vállalkozás részesüljön a kedvező forrásból, ezért a mikrovállalkozások számára is külön keretet biztosított.
Az új hiteleken belül a kis- és középvállalkozásoknál a beruházási hitelek vannak túlsúlyban, 65 százalékot tesznek ki, míg 35 százalék a forgóeszközhitelként igényelt összeg. A Budapest Banknál a mikrovállalkozások részére elkülönített keret esetében több mint 200 szerződés született, melyekből közel azonos a beruházási és a forgóeszközhitelek aránya (55 és 45 százalék).
Az UniCredit Bank Hungarynél az MTI-t arról tájékoztatták, hogy az első szakasz robbanásszerű hitelkereslete a második szakaszban nem érzékelhető, de a szerződések száma folyamatosan növekszik, az igények kiegyensúlyozottan érkeznek a pénzintézethez. A már folyamatban lévő ügyletek jelenleg a 10 milliárd forintos nagyságrendben mozognak.
A UniCredit Bank szakemberei úgy vélik: a növekedési program 2014 végéig elérheti a meghirdetett keretösszeget, azaz az 500 milliárd forintot. A felhasználás az év második felétől remélhetőleg jelentősebben megemelkedhet, ha megjelennek az új uniós támogatási lehetőségek, s megélénkül a beruházási kedv. A kihelyezések számát és volumenét az új lízingtermék indulása is növelheti – vélik az UniCreditnél.
A jegybank első növekedési hitelprogramja keretében folyósított 700 milliárd forint hitel 0,2-0,5 százalékponttal növelte a GDP-t, ehhez jön a másik keret mintegy 500 milliárd forintja, amelynek további 0,2-0,6 százalékpontos lehet a hatása – mondta korábban az MNB monetáris politikáért felelős ügyvezetője.
A programmal egyértelműen a kisebb vállalkozások kerültek előtérbe: a folyósított hitelek 70 százalékának összege 50 millió forint alatt maradt, a kis- és középvállalkozások számára ez jelentős kamatcsökkenést hozott, ami megtakarításként jelenik meg náluk – nyilatkozta korábban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Emellett a januári finomhangolás során könnyítették a vállalkozások részvételét a programban.
