Az MNB csütörtökön publikálta a Hitelezési folyamatok című elemzésének 2014. februári kiadványát. A kiadványról tartott tájékoztatón Vonnák Balázs, az MNB igazgatója elmondta: a jegybank szakértői szerint a növekedési hitelprogramban az idei második negyedévtől várható élénkülés. Az MNB-ben arra számítanak, hogy a második szakaszban meghirdetett 500 milliárd forint hitel „el fog menni” – tette hozzá.
Február 21-ig a növekedési hitelprogramban részt vevő bankok mintegy 50 milliárd forintnyi szerződésről szolgáltattak adatokat a jegybanknak, ami 1292 vállalkozáshoz kapcsolódóan 1497 hitelügyletet jelent.
Vonnák Balázs elmondta: a növekedési hitelprogram igénybevételében inkább 2014 második negyedévétől várható felívelés, így a hitelfelvételek nagyobb részére 2014 második félévében kerülhet sor, ami az uniós támogatásokból befolyó összegek nyárra várható megismerése mellett a beruházásokat általában is jellemző szezonalitásnak tudható be.
A jegybanki elemzésből kiderül: az eddig leszerződött összeg döntő részét, összesen 49,2 milliárd forintot az I. pillér keretében kötötték le a hitelintézetek, míg hitelkiváltási céllal kevesebb mint 1 milliárd forintra történt szerződéskötés. Ennek oka alapvetően az, hogy a hitelintézetek óvatosak lehetnek a hitelkiváltásra rendelkezésre álló 10 százalékos felső határ elérésével, ugyanis annak a keretösszeg kimerítésekor, illetve a lehívási időszak végén kell megfelelni – olvasható a jegybanki elemzésben.
A több mint 50 milliárd forint összegű szerződéshez kapcsolódóan idáig 42,2 milliárd forintot folyósítottak, amelyek kétharmadát beruházásokra fordítják majd – mondta Fábián Gergely az MTI kérdésére.
Fábián Gergely elmondta azt is: a vállalati hitelállomány csökkenése 2013-ban jelentősen lelassult, míg a korábbi években a vállalati hitelek állománya éves összehasonlításban 3-4 százalékkal mérséklődött. A vállalatok forinthitel-állománya főként a növekedési hitelprogram első szakasza következtében bővült, a devizahitel-állomány eközben jelentősen csökkent.
A második negyedévtől várható a hiteligények felfutása a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjának mostani, második szakaszában – mondta Vonnák Balázs egy szakmai konferenciáján.
A jegybank első növekedési hitelprogramja keretében folyósított 700 milliárd forint hitel 0,2-0,5 százalékponttal növelte a GDP-t, ehhez jön a másik keret mintegy 500 milliárd forintja, amelynek további 0,2-0,6 százalékpontos lehet a hatása – mondta korábban az MNB monetáris politikáért felelős ügyvezetője.
A kkv-szektort tekintve az éves növekedési ütem pozitív maradt 2013 utolsó negyedévében, bár a felmérések szerint a bankok döntő többsége nem változtatott a szigorú hitelfeltételeken.
A piaci alapú forinthitelek kamatai tovább mérséklődtek a jegybanki kamatcsökkentésekkel párhuzamosan, így az átlagos kamatfelár 2 százalékpontos szinten maradt. A kedvezőbb kamatfeltételek elsősorban a bankok által piaci alapon hitelképesnek ítélt, inkább a nagyobb vállalatok hitelkondícióit jellemezték – mondta az előadó.
Az MNB elemzése arra is rávilágít, hogy a háztartások folytatták a hitelállomány leépítését. Egyaránt csökkent a forint- és a devizahitelek lakossági állománya. Az új kihelyezések összege némileg elmaradt az előző negyedév szerződéskötéseitől, de így is kedvező volt: a hitelnyújtás 30 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakának értékét. Másfél éve folytatódott a fogyasztási hitelfeltételek enyhítése, miközben a lakáshitelek feltételei érdemben nem változtak.
A megvalósult ügyleteknél a teljes hiteldíj mutató (THM) az alapkamat mérséklődésével párhuzamosan csökkent, a lakáscélú hitelek esetében 8,8 százalékra, a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében pedig 11 százalékra. A lakáscélú hitelek felára azonban továbbra is magasnak számít régiós összehasonlításban – emelte ki Fábián Gergely.
