A második negyedévtől várható a hiteligények felfutása a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjának mostani, második szakaszában – mondta Vonnák Balázs egy szakmai konferenciáján.
A jegybank első növekedési hitelprogramja keretében folyósított 700 milliárd forint hitel 0,2-0,5 százalékponttal növelte a GDP-t, ehhez jön a másik keret mintegy 500 milliárd forintja, amelynek további 0,2-0,6 százalékpontos lehet a hatása – mondta korábban az MNB monetáris politikáért felelős ügyvezetője.
A kkv-szektort tekintve az éves növekedési ütem pozitív maradt 2013 utolsó negyedévében, bár a felmérések szerint a bankok döntő többsége nem változtatott a szigorú hitelfeltételeken.
A piaci alapú forinthitelek kamatai tovább mérséklődtek a jegybanki kamatcsökkentésekkel párhuzamosan, így az átlagos kamatfelár 2 százalékpontos szinten maradt. A kedvezőbb kamatfeltételek elsősorban a bankok által piaci alapon hitelképesnek ítélt, inkább a nagyobb vállalatok hitelkondícióit jellemezték – mondta az előadó.
Az MNB elemzése arra is rávilágít, hogy a háztartások folytatták a hitelállomány leépítését. Egyaránt csökkent a forint- és a devizahitelek lakossági állománya. Az új kihelyezések összege némileg elmaradt az előző negyedév szerződéskötéseitől, de így is kedvező volt: a hitelnyújtás 30 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakának értékét. Másfél éve folytatódott a fogyasztási hitelfeltételek enyhítése, miközben a lakáshitelek feltételei érdemben nem változtak.
A megvalósult ügyleteknél a teljes hiteldíj mutató (THM) az alapkamat mérséklődésével párhuzamosan csökkent, a lakáscélú hitelek esetében 8,8 százalékra, a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében pedig 11 százalékra. A lakáscélú hitelek felára azonban továbbra is magasnak számít régiós összehasonlításban – emelte ki Fábián Gergely.
