AZ MNB igazgatója kiemelte: a növekedési hitelprogram (nhp) tavalyi első szakaszával összevetve időarányosan „jól állnak" a hitelkérelmek befogadásával a bankok.
A jegybank első növekedési hitelprogramja keretében folyósított 700 milliárd forint hitel 0,2-0,5 százalékponttal növelte a GDP-t, ehhez jön a másik keret mintegy 500 milliárd forintja, amelynek további 0,2-0,6 százalékpontos lehet a hatása – mondta korábban az MNB monetáris politikáért felelős ügyvezetője.
A programmal egyértelműen a kisebb vállalkozások kerültek előtérbe: a folyósított hitelek 70 százalékának összege 50 millió forint alatt maradt, a kis- és középvállalkozások számára ez jelentős kamatcsökkenést hozott, ami megtakarításként jelenik meg náluk – nyilatkozta korábban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Emellett a januári finomhangolás során könnyítették a vállalkozások részvételét a programban.
Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese úgy vélte, hogy az nhp második szakaszában együttesen mintegy 400-500 milliárd forintot lehet kiközvetíteni a vállalkozásoknak. Az OTP eddig 4 milliárd forint alatti hitelt nyújtott a vállalkozásoknak a jelenlegi szakaszban. Korábban összesen mintegy 600 milliárd forint hitelkihelyezésre számított az OTP vezérigazgató-helyettese. Az ügyletek nagy része forgóeszközhitelre vonatkozik – tette hozzá.
Wolf László elmondta: az OTP Bank a jegybank növekedési hitelprogramja első szakaszában 97 milliárd forint hitelt helyezett ki.
A hazai tőkepiac és a jegybank növekedési hitelprogramja egymásra gyakorolt hatásáról Katona Zsolt, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója elmondta: az nhp-nak lényegében nincs kiszorító hatása a magyar tőkepiac, a magyar értéktőzsde vonatkozásában. „Nincs mit kiszorítani", sőt, a növekedési hitelprogram pozitív hozadéka az lehet, hogy egyes kis- és középvállalkozások olyan vállalati méretet érhetnek el, amely már lehetővé teszi, hogy a nyilvános értékpapírpiacra belépjenek – tette hozzá a BÉT vezérigazgatója.
Egy kérdés kapcsán Katona Zsolt elmondta: ha esetleg a közszolgáltató vállalatok a jövőben nonprofit vállalatokként üzemelnének, nehezen tudná elképzelni, hogy ezeket a nonprofit cégeket bevezessék a tőzsdére, hisz a befektetőknek vannak nyereség- és hozamelvárásai azon cégek tekintetében, amelyeknek a részvényeit megvásárolják. „Normális esetben" egy közszolgáltató cég kimondottan tőzsdére való társaság – emelte ki a BÉT vezérigazgatója.
Lantos Csaba, a Központi Elszámolóház és Értéktár Rt. (KELER) elnöke kiemelte: el kellene gondolkodni azon, mi lehet az oka annak, hogy az utóbbi évek sikeres magyar vállalati sztorijai mind külföldön zajlottak le, például a híres magyar startup cég, a Prezi is külföldön futott be sikeres történetet. Rámutatott: a WizzAir is valószínűleg inkább Londont választja tőzsdei bevezetése helyszínéül a BÉT, vagy akár a varsói tőzsde helyett.
Wolf László úgy vélte: a kis- és közepes vállalatok jelentősebb tőkebevonásában, tőkemegerősítésében nem annyira a tőzsde, sokkal inkább a kockázati tőketársaságok, a kockázati tőkealapok játszhatnak komolyabb szerepet.
