A pénzügyi portál elemzése szerint az elmúlt 5 évben 22 százalékkal nőtt a magyar lakosság pénzügyi vagyona, míg a közép-európai átlag 35 százalék, a nyugat-európai pedig 28 százalék. Az átlagtól való elmaradás okát a portál abban látja, hogy a lakosság jelentős része erőn felül minden pénzét hiteleinek visszafizetésére fordította a végtörlesztés keretein belül.
A magyar lakosság 2013 harmadik negyedévében közel háromévnyi fizetésnek megfelelő megtakarítással rendelkezett, amivel 12 százalékkal megelőzi a kelet-közép-európai átlagot és majdnem eléri a nyugat- és dél-európai átlag felét, ahol a lakosság 6 évnyi fizetéssel egyenértékű megtakarítással bír.
Az utóbbi összehasonlítás azonban a Bankmonitor.hu szerint torz képet mutat Magyarország vonatkozásában. Egyrészt kevesen dolgoznak ahhoz, hogy a foglalkoztatottak száma elérje a régiós átlagot, még közel 400 ezer alkalmazottra (+10 százalék) lenne szükség, a nyugat-európai átlaghoz pedig 600 ezer munkahely (+15 százalék) hiányzik. Másrészt a jövedelmek jelentős része nem hivatalosan követhető formában keletkezik, így nem látszik a statisztikákban vagy alvállalkozói formában jön létre. Mindkét tényező felfelé torzít.
Az egy főre jutó pénzügyi megtakarítások összege 2013 harmadik negyedévében 2 millió forint volt Magyarországon. A régió átlagának eléréséhez 900 ezer forint (+45 százalék) pénzügyi tartalék hiányzik minden magyar bankszámlájáról. Dél-Európához viszonyítva ötszörösére kellene növelni a megtakarításokat, míg Nyugat-Európához hasonlítva 12-szeres növekményre van szükség. A cseh, szlovák, észt, lengyel, szlovén és magyar adatokat tartalmazó régiós statisztikában Magyarországon a legalacsonyabb az egy főre jutó megtakarítás: a cseheknél közel a duplája, de még a szlovákoknál is közel 40 százalékkal magasabb – írja a portál.
A magyarok a nyugat- és a dél-európai átlag (2,7, illetve 5,3 százalék) többszörösét (13,1 százalék) tartják készpénzben. A bankbetétek aránya (42 százalék) gyakorlatilag a nyugat-európai szintre (40,5 százalék) csökkent, s lényegesen kevesebb, mint Dél- vagy Közép-Európában (57,9, illetve 60,9 százalék), ami elsősorban annak tulajdonítható, hogy jelentősen emelkedett az állampapírok és a befektetési alapok népszerűsége az elmúlt másfél évben. A tőzsdei részvények szerepe marginális, 1,6 százalékot képviselnek, míg Nyugat-Európában 9,2 százalékot. Az életbiztosítási tartalék szerepe is jóval kisebb nálunk (8,7 százalék), mint Nyugat-Európában 28,3 százalék), jól illeszkedik ugyanakkor a régiós átlaghoz (8,5 százalék). Utóbbival kapcsolatban az elemzés megjegyzi, ez az egyetlen megtakarítási kategória, melynek értékesítése – a termékhez kapcsolódó korábbi csalódások miatt – drámaian csökkent az elmúlt években Magyarországon, miközben a teljes megtakarítási állomány több mint 20 százalékkal bővült 5 év alatt.
