Az Európai Bizottság közlése szerint a tudományos létesítmény megépítéséhez 111 millió euróval járul hozzá az Európai Unió regionális fejlesztési alapja. Ez az ELI harmadik pillére az Európai Unióban. Az első Csehországban épült meg 236 millió euró uniós támogatással, a második pedig Romániában, és 180 milliót kapott az uniós büdzséből. Lesz negyedik létesítmény is, ám annak helyszínét még nem választották ki.
A brüsszeli testület szerint a projekt megvalósulása nagyban növeli majd Európa tudományos kutatási képességét, és több száz kutatót csábíthat Magyarországra. A bizottság úgy véli, hogy a szuperlézer megépülése Magyarország versenyképességét is javítja és ahhoz is hozzájárul, hogy teljesíteni tudja az Európa 2020 stratégia keretében vállalt kutatási és tudományos célkitűzést. 2010-ben a tagállamok arra vállaltak kötelezettséget, hogy az évtized végére teljes gazdasági teljesítményük 3 százalékát fordítják majd kutatás-fejlesztésre, Magyarország 1,8 százalékot vállalt, jelenleg pedig a GDP 1,3 százalékát fordítja erre a célra. A brüsszeli testület közleményéből az is kiderül, hogy a szuperlézer hatalmas hatással lehet a biológiai, vegyipari, energiaipari és orvosi kutatásokra is.
A támogatási döntést jóváhagyó, regionális politikáért felelős uniós biztos szerint a szegedi szuperlézer megépülése tökéletesen összhangban van a regionális fejlesztési politikának azzal a céljával, hogy a nagy növekedési potenciállal rendelkező szektorokat kell támogatni.
„Ezzel Magyarország Romániához és Csehországhoz hasonlóan lehetőséget kap, hogy határozottan felkerülhessen Európa kutatási térképére, megtartsa magasan képzett munkavállalóit, megfordítva ezzel az agyelszívást, új vállalatokat csábíthat a térségbe, új és izgalmas lehetőségeket teremthet az ifjú és a kiforrott magyar tudósoknak egyaránt” – idézi a közlemény Johannes Hahnt.
A sajtóban csak szuperlézerként emlegetett attoszekundumos fényimpulzusforrás valójában arra lesz képes, hogy rendkívül gyorsan ismétlődő nagyon rövid lézerfényimpulzusokat hozzon létre. Az attoszekundum szinte felfoghatatlanul rövid időegység, a másodperc milliárdod részének a milliárdod része. A valaha sikeresen mért időtartam 12 attoszekundum, az eddig valaha előállított legrövidebb ideig tartó lézerimpulzus pedig 67 attoszekundum hosszúságú volt.
Ismert, a lézerközpont alapkövét február 6-án tették le, ahol Orbán Viktor úgy fogalmazott: az európai együttműködéssel létrejövő beruházás vissza nem térő lehetőség az ország számára. A miniszterelnök később a Szegedma.hu-nak elmondta, az ELI-beruházás komoly, az országhatárokon is túlnyúló központtá teheti Szegedet, és komoly fejlődési lehetőség a város és a régió számára is.
A kutatóközpont építésének első fázisához nyújtandó támogatást a kormány tavaly áprilisban hagyta jóvá, majd május végén az Európai Bizottság elé került a nemzetgazdaságilag kiemelt projekt pályázati anyaga. A kutatóközpont tudományos menedzsmentje októberben választotta meg a lézerközpont igazgatóját Dimitrisz Haralambidisz görög professzor személyében.
