A Csungkuo Csingcsi Sipao üzleti lap a Li Ko-csiang miniszterelnök által korábban hangoztatott félelmet ismételte meg, aláhúzván: a devizatartalék folyamatos növekedése hosszú távon „terhet jelent” a gazdaságra, mert felfelé tolja az inflációt. Az újság hangsúlyozta, hogy a kínai kormány első számú gazdasági célkitűzése ezzel szemben éppen az infláció alacsonyan tartása lenne.
A tartalék értéke március végén a 4000 milliárd dollárt közelítette, csak az első negyedév során 130 milliárd dollárral nőtt – olvasható ki a központi banki statisztikákból. Jü Jung-ting, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia kutatója a Csungkuo Csingcsi Paónak úgy fogalmazott: a tartalékok növekedésének kordában tartása legalább annyira fontos, mint annak helyes felhasználása.
Jü szerint elengedhetetlen lesz a tartalékok külföldön való befektetésének fokozása, az ugyanakkor számos kihívással és bizonytalansággal jár, így nem történhet túl gyorsan. Ez a folyamat elkezdődött, Kína már idén többet fektet be a tavalyinál, ennek mértéke ugyanakkor kisebb a tartalékok növekedésének mértékénél. Ha a jelenlegi trend fennmarad, akkor a devizatartalékok az idei év végén 500 milliárd dollárral haladhatják meg a tavaly év végi szintet.
A központi bankot vezető Csi Kang tavaly év végén azt mondta: az akkori 3,7 ezer milliárd dolláros érték még egyensúlyt jelez, a tartalék további növekedését azonban el kell kerülni. A befektetési nehézségekre több neves szakértő hívta fel a figyelmet korábban a kínai sajtóban, azt hangsúlyozván, hogy az amerikai államkötvények vásárlása helyett Kínának alternatív eszközökbe – így például aranyba – kellene fektetnie.
