Bár jelentősen csökkentheti a devizahitelesek által fizetendő törlesztőrészletet, mégsem elég népszerű az árfolyamgát. A két éve működő rendszerbe eddig mintegy 180 ezer adós lépett be. További százezrek sorsát könnyíthetné meg a belépés, sokan mégsem veszik igénybe az öt évre szóló fizetési könnyítés lehetőségét. (A rendszer lényege, hogy a belépők 180, 250 és 2,5 forinton rögzített svájci frank, euró és japán jen árfolyamon törlesztik a hitelt. A rögzített és az aktuális árfolyam közötti különbözet gyűjtőszámlára kerül legfeljebb öt évig, s az ott halmozódó összeg kamatát átvállalja a bank, illetve az állam.)
A Magyar Nemzeti Bank statisztikája szerint a konstrukciót elutasítók 30 százaléka leginkább attól tart, hogy az öt év letelte után túlságosan magas lesz a törlesztőrészlet a gyűjtőszámlán felhalmozott összeg miatt. – Pedig ettől nem igazán kell tartani – mondta lapunknak a BankRáció.hu elemzője. Gergely Péter kifejtette, egyrészt biztonságot adhat az árfolyamgátat választóknak, hogy a vonatkozó jogszabályok értelmében az eredeti törlesztőrészletnél legfeljebb 15 százalékkal lehet magasabb az öt év után fizetendő havi befizetési kötelezettség. De ezt jócskán ellensúlyozni lehet azzal, ha az öt év alatt a megtakarított pénzből, vagy annak egy részéből lakás-takarékszámlát nyit az ember.
Így nem csupán a megtakarított százezrek halmozódnak a számlán, de ahhoz az állam további harmincszázalékos támogatást is odatesz. A lakástakarék futamidejének végén pedig kedvezményes kamatozású hitelhez is juthat, amit ismét csak felhasználhat adóssága csökkentésére. De még ha nem is él ezzel a lehetőséggel az adós, öt év alatt a jelenlegi gazdasági növekedési kilátások mellett jó esélye van annak, hogy a forint erősödni fog, és ezért nem lesz magasabb a jövőbeni törlesztőrészlet.
További részletek a Magyar Nemzet keddi számában.
